A szent apostolok böjtjét tartják a görögkatolikusok

Szokták ezt a böjti időszakot apostolfejedelmek böjtjének is nevezni, mely az ő ünnepükre készít fel, tágabb értelemben viszont a szent apostolok böjtje a tizenkét apostol ünnepéig tart, amit az apostolfejedelmek ünnepét követő napon, június 30-án ünnepelnek. 

A böjt eredete az apostolok koráig nyúlik vissza, hiszen ők is imádsággal és böjtöléssel készültek a Szentlélek eljövetelére. Sokat imádkoztak és böjtöltek, mielőtt az evangélium hirdetésére indultak. Ugyancsak imádság és böjtölés után rendeltek új elöljárókat az apostoli munkára, ahogyan azt Az apostolok cselekedeteiben olvassuk: „Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva és böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket...” (ApCsel 14,23)

Az Anyaszentegyház a kezdeti időktől ugyanígy imával és böjttel készítette fel híveit a főapostolok ünnepére.

A szent apostolok böjtjének nincsen sajátos liturgikus könyve, mint például nagyböjtben a Triódion, sem külön vasárnapjai, mint a karácsonyt megelőző böjti időszaknak, sem sajátos imádságai, mint a Nagyboldogasszony böjtjének. Valószínű, hogy emiatt a legkevésbé ismert böjti időszak ez.

Ilyenkor a görögkatolikusok szerdán és pénteken nem fogyasztanak húst és tejes ételeket. Akik szigorúbban böjtölnek, az egész böjti időszakban nem fogyasztanak húst, a vasárnapok kivételével csak száraz ételt vesznek magukhoz, vagy kenyéren és vízen böjtölnek.

Forrás és illusztráció: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír