A Szent Jobb-körmenet története

A 19. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: 1862 óta a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza.

A Szent Jobb első magyarországi „körútja” 1771-ben a Raguzából (Dubrovnik) történő hazahozatalakor kezdődött, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki megtekinthette és leróhatta tiszteletét. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak a körmenetek, miután Szent István napját nemzeti ünneppé nyilvánították.

1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a II. világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.

1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték.

Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb-körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is.

1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján a Szent Jobb ismét elkerült őrzőhelyéről, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.

1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény, a Szent Jobb-körmenet immár hagyományosan a bazilika elől indul: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei a Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca – Szent István tér útvonalon.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, MK

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Magyar Kurír