A Szent Kereszt első felmagasztalása: „Valóban az Isten Fia!” – Vértesaljai László SJ jegyzete

Abban a hirtelen támadt péntek délutáni sötétben ott, a Golgotán, amikor a nap elhomályosodott, fényt gyúlt a kivégzést vezető római centurio szívében. Megfoghatatlan titok. Látja, akit megfeszíttetett, hallja a kiáltását és a beállott csendben utolsó leheletét is. Jézus Lelke árad ki a lándzsa nyitotta szívsebből, behatol a százados szívébe, aki metsző élességű kijelentést tesz: „Ez valóban az Isten Fia volt” (Mk 15,39).

„Beteljesedett” – hallotta a százados, bár még nem tudja, hogy a világ megváltása teljesedett be.

Kijelentése elismerés és hódolat. Magasztalja a megostorozott, lemeztelenített Üdvözítőt, aki érte is imádkozott, hiszen ő sem tudta, hogy mit tesz. Ez a Szent Kereszt felmagasztalásának az első pillanata.

A Kédron patakon, a városfalon túl még a Magasságbeli temploma is „érzi” ezt: meghasad a szentély kárpitja. Nem tömjénfüst, de az Úr Lelke maga tölti be a szövetség ládáját, és fölülírja a régi szövetséget, mert beteljesedett az új szövetség.

Szívek megnyitója, nagy Istenünk! Légy áldott e katona vallomásáért, Szent Kereszted jeléért! Add, hogy minden keresztvetésünk lelkünk térdhajtása legyen előtted, megmentő szereteted előtt! Hiteles, tiszta életünkkel válaszoljunk arra a kegyelemre, amit akkor kaptunk, amikor benned kereszténnyé lettünk. Szent Kereszted tanúságtevőivé! Ajándék és feladat, köszönjük!

Ezt a keresztet imádta és magasztalta lángoló szeretettel az assisibéli Ferenc a falakon kívüli, düledező San Damiano-templomban. Sírt örömében, hogy ilyen nagy a Megváltó szeretete. Számára a kereszt Jézus vért síró szíve lett, amit ő egész életében imádott, olyannyira, hogy eggyé lett vele. Az Úr pedig válaszként rátette saját pecsétjét Ferenc testére. A stigmák a kereszt ékesszólása – Eloquentia Crucis!

Nem véletlen, hogy az Üdvözítő keresztjének assisi ábrázolásán jobb oldalon együtt áll Jézus Anya és a szeretett tanítvány. És még a százados. Bár kicsi a mérete, de ott van a legbenső körben, a Fiát nekünk adó Édesanya mellett, a tanítványokat és a Jézus népét jelképező János mellett a pogány százados.

Együtt állnak a kereszt tövében. Együtt az Egyházban. Ők az Egyház. Nevüket odaírták az ikonra: Maria, Joannes, Longinus.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír