A szent vonzásában – Megnyílt a XX. Ars Sacra Fesztivál

Az eseményen jelen volt Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, a moderátor Kovács Gergely történész-levéltáros kutató volt.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója  (a képen az első sorban jobbra) köszöntőjében elmondta: intézményük örömmel ad otthont olyan rendezvénynek, amely egyszerre szól kulturális örökségünkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról. „Néhány napon keresztül különleges figyelemmel fordulunk a szép, a jó és az igaz felé” – emelte ki. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a szakrális művészet kulturális örökségünk megkerülhetetlen része, amely egyúttal a magyar és az európai emlékezet hordozója is.

Az Ars Sacra Fesztivál napjainkra mozgalommá nemesedett, amelynek rendezvényein a múlt öröksége a jelenben elevenedik meg.

Zsigmond Gábor arra is rámutatott, hogy az idei fesztiválsorozat mottója – „Reményt és jövőt adok nektek” – egyben a 2007-es városmisszió alapgondolata is volt. Ez pedig összeköti a kezdeteket, az indulást a mostani jubileummal. Végül mindenkit meghívott a novemberben nyíló Jagelló-kiállításra, amely Mátyás király korától egészen a mohácsi csatáig mutatja be azt a birodalmat, amely évszázadokon át védte Európát az oszmán hódítástól. A tárlaton a szakrális művészet is különleges helyet kap majd.

Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök megnyitóbeszédében elsőként Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek üdvözletét tolmácsolta a jelenlévőknek.

„Az elmúlt napokban különböző fórumokon, más és más formában, de újra meg újra elért egy olyan fogalom, amelyet a művészettel, illetve az Istenről szóló beszéddel hoztak összefüggésbe.” Ez pedig a kizökkentés. A püspök egy német teológus gondolatmenetét idézve arról beszélt, hogy az imitáció, amelyre az író akkor vállalkozik, amikor valaki más személyiségébe bújva igyekszik megfogalmazni a gondolatait, végső soron lehetetlen, hiszen ezt csak a maga módján tudja megvalósítani. Így sajátos kettősség jön létre: miközben megpróbálunk azonosulni a másikkal, egyúttal önmagunkat is meg kell találnunk. Ez a kettősség pedig különös kizökkenést eredményez.

„Azt hiszem, hogy

semmi sem zökkent ki annyira bennünket, mint a szent, illetve ezen a földön a művészet, a szépség, amely egyszerre megragad, fölemel, szembesít a saját kicsinységünkkel, ugyanakkor vágyat ébreszt bennünk”

– emelte ki Martos Levente Balázs. Milyen nagyszerűek azok az időszakok az életünkben, amikor ilyen módon zökkenünk ki a mindennapokból – világított rá. „Milyen csodálatos egy olyan fesztivál – folytatta –, amelyben az ország sok-sok pontján, különböző módon, szinte minden művészeti ágban meghívást kapunk arra, hogy térjünk le a megszokott alternatívák és megszokott ellentétek vágányáról, és

hagyjuk, hogy valami nagyobb ejtsen rabul bennünket.”

A püspök szerint sokszor akkor esik szó a művészetről, amikor valamilyen negatív szenzáció kapcsolható hozzá. Nemrég például Franciaországban négy Renoir-festményt lopott el két maszkos, sisakos ember. Sietségükben két képet a kertben eldobtak, a másik kettővel azonban elmenekültek. Renoir festményei természetesen nem az ars sacra világába tartoznak, az eset azonban mégis rámutat arra, hogy a művészetet sajátos aura, fizikai kisugárzás veszi körül. Ez az aura arra késztethet valakit, hogy vágyjon a műtárgyakra, akár jelentős összeget is fizessen azért, hogy láthassa, sőt, megszerezhesse őket. Ez ugyanakkor rögtön deszakralizálja is ezeket a tárgyakat: megfosztja őket a szent sugárzó természetétől.

Az első sorban balról jobbra: Toroczkay Ilona és Kolek Ildikó, az Ars Sacra fesztivál kuratóriumi tagjai; Dragonits Márta, a kuratórium elnöke; Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök; Herczegh Anita, a Katolikus Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgállati nagykövete; Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök; Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Mennyire szép úgy ünnepelni a művészetet, hogy abban a szent önmagát ajándékozó valóságát helyezzük a középpontba”

– emelte ki Martos Levente Balázs. Hozzátette: milyen jó úgy összegyűlni szép, míves, magasztos tárgyak, események és előadások körül, hogy mindez valóban mindenkié – vagy legalábbis azoké, akik szeretnék befogadni, akik rezonálnak a szent különleges vonzására.

Végül Martos Levente Balázs püspök megköszönte Dragonits Márta kuratóriumi elnöknek, valamint Kolek Ildikó és Toroczkay Ilona kuratóriumi tagoknak azt az áldozatos munkát, amelyet az Ars Sacra Fesztivál szervezésével immár húsz éve végeznek.

A megnyitón közreműködött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Laudate kórusa, Sapszon Borbála karigazgató vezényletével.

Fotó: Thaler Tamás

Baranyai Béla/Magyar Kurír