A szentek összekötnek – Ír–magyar kiállításmegnyitót, film- és könyvbemutatót tartottak Győrben

1897-ben bontotta fel John Healey, Clonfert püspöke azt a borítékot, amely Zalka János meghívását tartalmazta a győri Szűzanya-kegykép könnyezésének 200. évfordulóján rendezett búcsúünnepre. Írországban ekkor szereztek tudomást a kegykép létezéséről. Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója az ír–magyar kapcsolatokat szívén viselve a rendezvényen hangsúlyozta: a kegykép a legszorosabb szakrális és kulturális kapcsolatot jelenti Győr városa és Írország között.

Az egybegyűlteket Pápai Lajos emeritus győri megyéspüspök köszöntötte. Visszaemlékezett a püspöki kar delegációjával egy néhány évvel ezelőtti zágrábi látogatásukra, amikor az ottani székesegyház oldalában Jellasics szobrát látták, majd a templomban Szent László szobra várta őket. Ekkor Bábel Balázs érsek azt mondta: „Látod, a politika lehet, hogy elválaszt sok embert, de a szentek összekötnek.” Az Írországból származó Vérrel Könnyező Szűzanya-kegykép búcsúünnepe is így köt össze két nemzetet.

Az egyházmegye huszonhat évvel ezelőtt vette fel az írekkel a kapcsolatot, Michael Duignan püspök vasárnapi szentbeszéde pedig számos közös pontra világított rá, ami a két országot összeköti.

Ronan Gargan, Írország budapesti nagykövete örömét fejezte ki, hogy ismét Győrben lehet és ünnepelheti az ír–magyar kapcsolatokat a Szent Patrik-napot követően, ami azért kiemelkedő, mert száz éve vették fel Írországot a Nemzetek Szövetségébe (más néven: Népszövetség, az ENSZ elődje – a szerk.), ötven éve csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve huszonöt éve írták alá a nagypénteki egyezményt, amellyel véget ért az országban a katolikusok üldöztetése.

Michael Duignan clonferti megyéspüspök vezette fel a Kiss Tamás és Tóth László által készített Az Ír Madonna-kegykép története című dokumentumfilmet. Beszédében megemlékezett 17. századi elődjéről, Walter Lynch püspökről, aki az ír történelem viharos időszakában élt, és az üldöztetések elől menekülve érkezett Győrbe Püsky János győri főpásztor segítségével. Ő hozta magával a kegyképet. A húszperces film átfogóan, riportokkal mutatja be a két várost összekötő kegykép történetét.

A „…Drágalátos Képedben…” – A győri Könnyező Szűzanya-kegykép kisgrafikai ábrázolásai című, Perger Gyula néprajzkutató által készített könyvet Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója mutatta be. A kötet az elmúlt három évszázad kegyképpel kapcsolatos kisgrafikáit gyűjtötte egybe.

A győri Mária-kegykép hírét és kultuszát a festményről készített másolatok és még inkább a kisgrafikai ábrázolások terjesztették. A papírra nyomtatott, fa- vagy rézmetszetű kisméretű szentképek könyvekbe, imafüzetekbe vagy imalapokra kerültek. Olcsóságuk okán a társadalom széles köréhez eljutottak, méretüknek köszönhetően pedig földrajzilag is könnyen elterjedtek. A kiadvány az 1701 és 2011 közötti grafikákkal foglalkozik.

Írország budapesti nagykövetsége és a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ közös, az Írek az európai kontinensen című kiállítását Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora nyitotta meg.

A nemrég szentelt püspök felelevenítette emlékeit arról, amikor Kiss Tamással, az egyházmegyei könyvtár igazgatójával együtt Írországban járt, és megköszönte az igazgató elkötelezettségét, lelkesedését a kegykép kutatása iránt, mely oly sokakat magával ragadott. „A tárlat tablóinak tömör, informatív, szépen illusztrált leírása egységes, izgalmas képet ad arról, hogy tudósok, szerzetesek és más jelentős személyiségek már több mint ezer éve hogyan gyakorolnak hatást a történelem alakulására, s formálják a ma is élő európai örökséget.”

Példaként említette Szent Kolumbánt, aki Kr. u. 600 körül elsőként használta az „egész Európa” kifejezést, megfogalmazva az egységes kontinens eszméjét. A hit és kultúra kapcsolatát szemléltetve Martos Levente Balázs az ír szerzetes, Szent Kevin legendáját is felidézte. Róla jegyezték fel, hogy olyan szűk volt a cellája, hogyha kitárt karral akart imádkozni, a kezeit az ablakon kidugva kellett felemelnie. Egyszer egy madár fészket rakott a tenyerén. Nem akarta elriasztani a madárkát, ezért kezeit mindaddig felemelve tartotta, amíg annak tojásaiból kikeltek a fiókák. A már-már megsebzett, ég felé fordított tenyerek felidéznek valamit az átszúrt kezű Jézusból is. „Mai kiállításmegnyitónkon a legendával kapcsolatban arra szeretnék emlékeztetni, hogyan válunk mindannyian felelőssé egyes ránk bízott értékekért. Ha néha úgy is érezzük, hogy kinyújtott karral sokáig kell várakoznunk másokat tartva, valójában mégis mi vagyunk azok a madárkák, akiket megtart és megőriz az élet, a közös hit, a közös kultúra nagy faága.”

A rendezvényen közreműködött Balogh Eszter énekművész, a budapesti Ward Mária-gimnázium növendékei Rudolf Krisztina vezetésével, valamint Fejérvári Boldizsár fordító.

A tárlat megtekinthető március 26-ig mindennap 10 és 16 óra között a győri Triangulum Galériában. A belépés díjtalan.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Horváth Gábor

Magyar Kurír