A szentévi római zarándok kalauza – Megjelent Török Csaba zarándokútikönyve

A kötet a Magyar Kurír kiadásában, a Via Sacra zarándok utazási irodával való együttműködésben jelent meg.

Török Csaba több mint öt évet élt és alkotott Rómában, ahová azóta is többször visszatért mint pap és zarándoklatvezető. A városba és a római kultúrába tanulmányai során szeretett bele. A kötet több mint útikönyv. 

A könyv minden szükséges tudást és információt tartalmaz, mégis olyan tudásbéli és lelki többletet kínál, mely a teljességet szolgálja.

Így (nem csak) a 2025-ös szentévben minden Rómába zarándokló méltó útitársa. Erre utal a könyv borítójának egyedisége is, hiszen nem a megszokott, például a Szent Péter-bazilikát ábrázoló kép látható rajta, hanem az egyik legősibb római bazilika, a Szent Kelemen mozaikjának központi része.

A könyvben helyet kapott több mint kétszáz fénykép Merényi Zita és Fábián Attila munkáját dicséri.

A kötet december 12-én, csütörtökön jelent meg, és elérhető a Ferenciek terén (a Kárpátia udvarban) található könyvesboltunkban és az Új Ember webáruházunkban.

Legújabb zarándokútikönyvünk ünnepélyes bemutatójára Budapesten, a Terézvárosban kerül sor december 16-án, hétfőn este. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk a 18.30-kor kezdődő zarándokszentmisére és az azt követő kötetbemutatóra az Avilai Nagy Szent Teréz-templomba (VI. kerület, Szent Teréz utca 2. – a Nagymező utcánál). A kötetbemutatón beszédet mond Horváth Zoltán esperes-plébános és Kontsek Ildikó művészettörténész, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója. Az est moderátora Kuzmányi István diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője, a kötet felelős kiadója.

A könyvben Török Csaba Rómáról így ír:

„»Natum quod gelidum vides ad Istrum / Romana tegier viator urna / Non mirabere si extimabis illud / Quod Roma est patria omnium fuitque.« Vannak ugyan míves műfordításai e költeménynek [Lászai János síremléke, a római Santo Stefano Rotondo bazilikában – a szerk.], ám mégis engedélyt kérünk a szó szerinti magyarításhoz, hiszen itt minden szónak mélysége van: »Amikor látod, vándor, hogy római sír fedi azt, aki a fagyos Dunánál született, nem fogsz csodálkozni, ha megfontolod: Róma volt és marad mindannyiunk hazája.«

Van ennél szebb hitvallás? El tudunk képzelni ennél szebb szavakat annak leírására, mit jelent egy magyar zarándok számára eljutni az Örök Városba?

Létezik-e kifejezőbb, igazabb megfogalmazás arra, mi köti hazánkat, történelmünket, önazonosságunkat, s nem utolsó sorban szívünket-lelkünket-hitünket Rómához?”

*

Zarándokútikönyv-sorozatunk korábban megjelent kötetei: Lourdes, Fatima és Međugorje.

Kuzmányi István/Magyar Kurír