A Szentföld „élő kövek” nélkül csupán egy múzeum – XIV. Leó találkozott Betlehem polgármesterével

Betlehem nemrég kinevezett polgármestere, Maher Nicola Canawati magával vitte a Vatikánba népe aggodalmait és egy felhívást a Szentföld békéjéért és reményéért.

„Valójában az első levél, amit írtam, amikor Betlehem polgármestere lettem, a pápához szólt, mert hisszük, hogy innen (a Vatikánból – a szerk.) sok minden megtehető népünk támogatásáért – mondta. És a legfontosabb dolog az, hogy reményt adjunk nekik.”

A polgármester hangsúlyozta, hogy a kivándorlás nyomán egyre inkább kiürül Betlehem és más palesztin városok, így a Szentföldön lassan megszűnik a keresztény jelenlét.

„Az emberek elhagyják Betlehemet, elhagyják Palesztinát a jelenlegi történések és a kialakult helyzet miatt” – mondta, megjegyezve, hogy a Betlehemet körülvevő települések népessége mára megközelíti a város lélekszámát.

Maher Nicola Canawati polgármester, akit májusban neveztek ki, elmondta, hogy XIV. Leó pápa igent mondott a kérésére, hogy személyesen találkozzanak. „Jó volt elmondani a pápának, mennyire fontos beavatkozni abba, ami Palesztinában, Gázában és Betlehemben zajlik, és megőrizni a Szentföld »élő köveit«, ahogy a szentföldi keresztényeket nevezik, mert a Szentföld élő kövek nélkül csupán egy múzeum” – mondta.

„Mindig imádkozom, mielőtt Betlehemről beszélek. Ez volt az első mondatom a pápához: avatkozzon be, hogy megállíthassuk ezt a háborút, megállíthassuk azt, ami a népünkkel történik Gázában. Úgy gondolom, ez volt a legfontosabb téma, amiről beszéltünk, és ő egyetértett velem” – hangsúlyozta a polgármester.

A városvezető szomorú képet festett Betlehem mindennapjairól. „Betlehem területe korábban 37 négyzetkilométer volt. Most az annexió, a telepek és a szétválasztó fal miatt, amely a történelem során először választotta el Betlehemet testvérvárosától és szívétől, Jeruzsálemtől, betlehemi lakosként rengeteg problémával kell szembenéznünk” – magyarázta.

A keresztények eltűnése a Szentföldről

A betlehemi polgármester a palesztin területeken élő keresztények számának csökkenésével kapcsolatban megjegyezte: „A Szentföldön a palesztin keresztények száma ma már csak 168 ezer fő, míg világszerte több mint 4 millió palesztin keresztény él. Ez önmagában is jól mutatja, mekkora nyomás nehezedik a keresztényekre.”

A polgármester a Születés templomát ábrázoló ajándékot adott XIV. Leónak

Canawati, aki maga is keresztény, elmagyarázta, hogy a törvény szerint Betlehem polgármesterének kereszténynek kell lennie, ezt a rendelkezést a palesztin vezetők tartják fenn, „mert meg akarják őrizni a keresztény közösséget, a világ legrégebbi keresztény közösségét, amely Betlehemben, a Szentföldön, Palesztinában él”.

Mégis sokan távoznak. „Szívszorító, hogy bárkinek is el kell hagyja Betlehemet” – mondta, megjegyezve, hogy

csak az elmúlt évben több mint ezer keresztény kapott engedélyt „a Kanadába, az Egyesült Államokba és más országokba való kivándorlásra”.

Súlyos gazdasági válság

Betlehem gazdasága, amely a zarándoklatokra és a vendéglátásra épül, a 2023. október 7-én kitört háború óta romokban hever. „Október 7. után zuhanás következett be, mély zuhanás.

Az összes, azaz mind a 84 szálloda bezárt. Az ajándékboltok, a gyönyörű, olajfából készült műveket, gyöngyház alkotásokat és ékszereket gyártó műhelyek, amelyek Betlehemben működtek, bezártak. Teljesen bezártak” 

– mondta Canawati.

A munkanélküliek száma az egekbe szökött: „A munkanélküliségi ráta 14-ről 65 százalékra ugrott, és mint tudják, az embereknek nem engedélyezik a munkavállalást az izraeli területeken.” Több mint 120 ezer betlehemi lakos dolgozott korábban a városon kívül, „néhányuknak hitele volt, és most még kenyeret sem tudnak tenni az asztalra” – mondta.

Vízhiány

A vízhiány és a szabad mozgás korlátozása tovább súlyosbítja a helyzetet, és fojtogatja a lakosságot. Canawati elmagyarázta, hogy a vizet adagolják, mivel a betlehemi palesztinok nem áshatnak kutakat és nem nyerhetnek ki saját vizet:

Vizet az izraeliektől vásárolunk, és ők csak az emberek egynapi szükségletének ötödét adják el nekünk.”

„Betlehem egyes területei 50–60 napig nem kapnak vizet” – panaszolta a polgármester, hozzátéve, hogy több mint 134 útzár és ellenőrzőpont – még a városon belül is – akadályozza a mozgást, megfosztva az embereket nemcsak a szabadságuktól, hanem attól is, hogy eltartsák családjukat és a jövőjüket építsék.

Felhívás a szolidaritásra és a reményre

Maher Canawati szerint a szolidaritás hulláma, amelyet nemrég Olaszországban és más országokban tapasztalt, kézzelfogható változáshoz vezethet. „Úgy gondolom, ez több reményt ad az embereknek, hogy van, aki törődik velünk, és nem felejtkeznek el rólunk.”

A latin patriarkátus és a helyi papság támogatását „a legjobb reménynek” nevezte, „amit jelenleg Betlehemben kapunk”.

Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka történelmi jelentőségű közös gázai pasztorális látogatásuk alkalmával (Fotó: Jeruzsálemi Latin Patriárkátus)

Végül arra szólított fel, hogy a nemzetközi közösség úgy tud segíteni, ha a helyi szervezeteket támogatja: „Támogassák az embereket, hogy ne menjenek el. Ez a legfontosabb dolog, amit jelenleg meg lehet tenni.”

Forrás és fotó: Vatican News

Kuzmányi István/Magyar Kurír