A Szentföld örökségének megmentése – Major Balázs előadása Magyarország Szentszéki Nagykövetségén

Vetített képes bemutatója során a szír–magyar régészeti misszió legújabb kutatási eredményeit ismertette, melyet a szír tengerpart közelében fekvő Krak lovagvárában (Krak des Chevaliers) folytat népes kutatócsoportjával immár sok esztendeje.

Kveck Péter szentszéki magyar nagykövet köszöntötte az előadás kezdetén a vendégeket, akik egy része a szentszéki követségek vezetői és munkatársai voltak, másrészt pedig a régészeti szakma olaszországi képvelői, illetve Rómában működő egyháziak és világiak. A rendezvényen megjelent a Keresztény Régészet Pápai Intézetének újonnan kinevezett rektora is.

Major Balázs bevezetőjében a Szíriában található Krak lovagvára történetét ismertette, mely a világ egyik legjobban megmaradt és legfontosabb középkori keresztes lovagvára. A Földközi-tenger keleti partjától mintegy 35 kilométerre, egy 650 méter magas vulkáni kúpon emelték egykoron, Homsz városától nyugatra. Az eredeti várat 1031-ben éppen Homsz emírje építtette, hogy ellenőrzése alatt tartsa a tengerpartot a belső országrésszel összekötő utat. 1110-ben a keresztesek foglalták el az erődöt, és felismerve annak stratégai jelentőségét, letelepedtek ott, és az erőd helyén új citadellát építettek az idők során. Az akár 4000 ember befogadására képes Krak des Chevaliers így a legjelentősebb, legerősebb váruk lett.

1150 és 1250 közötti időszakban, a keresztes hadjáratok idején Krak a johanniták, a Szent János-lovagok főhadiszállása volt. A helyőrség még békeidőben is mintegy 2000 főt szállásolt el. Az erőd mintegy 3000 négyzetméteres alapterületét 3 méter vastag külső fal veszi körül 13 bástyával.

Major Balázs előadásában részletesen ismertette az utóbbi években a Krak lovagvárában folytatott feltárási munkát, mely főként a gótikus termek, folyósok és a szép, keresztboltozatos kápolna építészeti és festészeti rekonstrukciójára irányult. A gondos munka eredményeként sikerült többek között egy csupasz gótikus falmező eredeti freskójának témáját rekonstruálni kevéske freskótöredékből és a kváderkövek eredeti kontúrvonalakat jelző karcolataiból, s mint kiderült, az eredeti freskó Krisztus mennybemenetelét ábrázolja, angyalok támogatta mandorlás alakja alatt a Szűzanya áll az apostolokkal.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Wikimedia Commons; Lambert Attila (archiv fotó)

Magyar Kurír