„A világ különböző régióiban erőszakcsomópontok alakultak ki – és ezek között szerepel különös módon Irak északi része –, amelyek nagy kihívást jelentenek a nemzetközi közösség számára a béke visszaállítása terén” – kezdte beszédét a Szentszék képviselője. „Túl azon, amit a nemzetközi humanitárius és a háborúval kapcsolatos jogok lefektetnek, elengedhetetlen követelmény az emberi személy elvitathatatlan méltóságának védelme, mely minden emberi jognak az alapvetése. Ezen alapvető jogok tiszteletének tragikus meghiúsulása teljesen nyilvánvaló abban a pusztító entitásban, mely saját magát Iszlám Államnak nyilvánította. Embereket fejeznek le, ha megmaradnak hitükben, nőket kíméletlenül megerőszakolnak és rabszolgaként eladnak a piacon, gyermekeket erőszakkal harcolni kényszerítenek, a rabok méltóságát lábbal tiporják bármiféle jogszabállyal ellentétben.”
E helyzetleírás után Tomasi érsek így folytatta az ENSZ genfi székhelyén elhangzott felszólalását: „Amikor egy kormány nem képes az áldozatokat megvédeni, és ebben az esetben nyilvánvalóan ez történik, nemzetközi védelmet kell alkalmazni. Sürgető konkrét lépések megtételére van szükség, hogy megállítsák az igazságtalanul fellépő agresszort, visszaállítsák a valódi békét, és védelmezzék a társadalom sebezhetőbb csoportjait. Megfelelő lépéseket kell tenni e célok elérése érdekében. Helyi és nemzetközi szinten világosan el kell ítélni a brutális, barbár, mindenfajta civilizációval ellentétes cselekményeket, amelyeket az Észak-Szíriában és az Észak-Irakban harcoló gonosztevő csapatok követnek el.
A védelem felelősségét elsősorban a nemzetközi és humanitárius jog keretében kell megvalósítani. A civil társadalom és főként az etnikai és vallási közösségek nem válhatnak a régiós és nemzetközi geopolitikai játszmák eszközévé. Senki se lehet a közöny tárgya vallási identitása miatt, vagy azért, mert mások elhanyagolható kisebbségnek tekintik őket. Ha nincs tényleges védelem, akkor azt nem lehet védelemnek nevezni.”
Silvano Tomasi érsek felszólalásában ezután az ENSZ szerepével foglalkozott: „Az Egyesült Nemzetek felelős szervei a helyi hatóságokkal együttműködve nyújtsanak humanitárius segítséget, élelmet, gyógyszert, hajlékot az erőszakos tettek áldozatainak. Ennek azonban átmeneti segítségnek kell lennie, mert a szülőföldjükről elűzött keresztényeknek és jazidiknak joguk van ahhoz, hogy visszatérjenek otthonaikba, és ahhoz is, hogy segítsék őket házaik és istentiszteleti helyeik újjáépítésében.” A Szentszék képviselője felszólalásában hangsúlyozta azt is, hogy a fegyverkereskedelem és a háttérben álló kőolajpiac, valamint az indirekt politikai támasz megszüntetése az úgynevezett Iszlám Állam számára elősegítené azt, hogy véget érjen az erőszak. Az emberiség elleni gonosztettek elkövetőit mindenáron fel kell kutatni. Nem engedhetjük meg, hogy büntetlenül cselekedjenek, és újabb és újabb atrocitásokat kövessenek el.
Silvano Tomasi érsek végül idézett Ferenc pápa Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárhoz intézett leveléből: „»Az erőszakos támadások egészen biztosan felébresztik a jóakaratú emberek lelkiismeretét és a szolidaritás konkrét cselekedeteire késztetnek az erőszak által sújtottak védelmére, hogy megfelelő és sürgős támaszt kapjanak az elűzöttek, és biztonságban visszatérhessenek házaikba és városaikba.« Ami ma történik Irakban, már megtörtént a múltban is, és a jövőben más helyen is megismétlődhet. A tapasztalat arra tanít, hogy az erélytelen válasz, vagy ami még rosszabb: a teljes tétlenség, gyakran az erőszak további növekedéséhez vezet. Tragikus következményekkel jár Irak és a környező országok számára is, ha ma nem védik meg az iraki embereket. A különböző vallási vezetőkre különös felelősség hárul abban, hogy világosan leszögezzék: egyetlen vallás sem igazolhatja ezeket a morálisan elítélendő, kegyetlen és barbár bűntetteket. Emlékeztessenek mindenkit, hogy egyetlen emberi család vagyunk, és felelősek vagyunk egymásért” – mondta végül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén elhangzott beszédében a Szentszék genfi képviselője.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria