A találkozóról nyilatkozatot adtak ki Víctor Manuel Fernández bíboros aláírásával, ami szerint „szívélyes és őszinte volt a találkozó”, amelyet XIV. Leó pápa jóváhagyásával tartottak a Hittani Dikasztériumban.
A Vatikán egy „kifejezetten teológiai párbeszédet” javasolt, ugyanakkor egy világos ajánlást fogalmazott meg: a Szent X. Piusz Papi Testvérület függessze fel a püspökszentelésekről szóló döntést, mivel ez „az egyházi közösség végleges megszakadását (skizma) jelentené, amelynek súlyos következményei lennének a testvérület egészére nézve”.
Kapcsolatfelvétel a Vatikán és a testvérület között
A találkozót február 3-án jelentették be, mint a Szentszék és a Szent X. Piusz Társaság közötti kapcsolatfelvétel konkrét eredményét, amelynek célja „a felmerült nézeteltérések rendezése, illetve az egyoldalú megoldások elkerülése” volt – hangsúlyozta a Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóközpont igazgatója újságírói kérdésre válaszolva.
A testvérület egy nappal korábban bejelentette, hogy nyárra püspökszenteléseket terveznek. Davide Pagliarani a testvérület franciaországi, Flavigny-sur-Ozerain-i szemináriumában tartott ünnepségen úgy fogalmazott, hogy a közösség két püspökét, a spanyol Alfonso de Galarretát és a svájci Bernard Fellay-t bízták meg azzal a feladattal, hogy július 1-jén, a pápa jóváhagyása nélkül új püspököket szenteljenek.
Sajnálatos lenne visszatérni az 1988-as püspökszentelés gyakorlatához
Ez a lépés az 1988. június 30-i eseményt idézné fel, amikor Lefebvre érsek négy püspököt szentelt fel, amely latae sententiae, önmagától beálló (automatikusan érvénybe lépő) kiközösítést vont maga után. Az akkor felszentelt püspökök között van Fellay és Galarreta is. A Szent X. Piusz Papi Testvérület elöljárója, Davide Pagliarani február eleji bejelentésében egy, a Szentszéknek küldött levélre hivatkozott, amely kifejezésre juttatta „a testvérület sajátos igényét püspökei szolgálata folytonosságának biztosítására”, és amire nem érkezett válasz Rómából.
Beszéljék át a még nem kellően tisztázott kérdéseket
A találkozó részleteit a Víctor Manuel Fernández bíboros által aláírt nyilatkozat ismerteti. Miután tisztázták a Szent X. Piusz Papi Testvérület által 2017 és 2019 között küldött különféle levelekben felvetett néhány pontot – többek között az isteni akarat kérdését a vallások pluralitásával kapcsolatban –, a prefektus egy kifejezetten teológiai párbeszéd útját javasolta a még nem kellően tisztázott kérdések esetében, mint a különbség a hit aktusa és az értelem és akarat vallásos tisztelete között; továbbá az I. Vatikáni Zsinat különféle szövegeinek és értelmezésének eltérő mértékű elfogadása.
A teljes közösségvállalás követelményeit keresik
A közlemény szerint ennek a folyamatnak a célja az lenne, hogy a megvitatott témákban rámutasson a Katolikus Egyházzal való teljes közösség minimális követelményeire, és „felvázolja a testvérület kánoni statútumát, valamint más, további feltárandó szempontokat.”
A Szentszék a maga részéről megerősítette, hogy „püspökök felszentelése a Szentatya megbízása nélkül – aki a legfelsőbb egyetemes és közvetlen hatalommal rendelkezik –, az egyházi közösség döntő megszakadását jelentené. Éppen ezért a párbeszéd feltétele, hogy a testvérület felfüggeszti a püspökszentelésekről szóló döntését.
Az egész Egyház imádkozzon az egységért
A Szent X. Piusz Papi Testvérület általános elöljárója a javaslatot benyújtja a testvérület tanácsának, és válaszukat a Hittani Dikasztériumnak küldik el. „Pozitív válasz esetén a követendő lépéseket és eljárásokat kölcsönös megállapodás alapján határozzák meg” – hangsúlyozza a nyilatkozat, ami „az egész Egyházhoz” intézett kéréssel zárul, hogy kísérje „ezt az utat, különösen az elkövetkező időkben, a Szentlélekhez intézett imával”, aki „a Krisztus által akart igazi egyházi közösség építőmestere”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria