A szépművészet évszázada Nagybányán címmel nyílt kiállítás a nagyváradi püspöki palotában

A nagybányai művésztelep közel ötvenéves működése zsigereiben formálta át Erdély festészeti életét; jótékony kisugárzása Romániát és Magyarországot is feltöltötte a Párizsból, Münchenből hozott új esztétikával, a naturalizmus, a plein-air, az impresszionizmus, majd a neósok még szabadabb eszmevilágával. Soha még olyan közel nem volt, soha még ennyire együtt nem lélegzett Erdély művészeti élete Európa nagyjaival, mint amikor 1896. május 6-án Hollósy Simon tanítványaival, Thorma Jánossal és Réti Istvánnal festőiskolát alapított a Kereszthegy lábánál.

A művésztelep túlélte az első világháborút, az ország- és korszakváltásokat, a második világégést követő kommunista átrendeződést azonban nem, de hatása máig kimutatható mindkét nyelvterület művészetében.

A Nagybányai Művésztelep Megyei Szépművészeti Múzeum segítségével a Nagybányai Szabad Festőiskolát és annak utóéletét mutatja be a nagyváradi római katolikus palota második emeletén látható kiállítás; közel ötven művész több mint száz alkotása enged betekintést a nagybányai művésztelep történetébe.

A válogatás nem csupán népes alkotói tábort vonultat fel a művésztelepen korrigáló festőtanárokból és tanítványaik köréből, de technikailag is változatosan épült fel, a festészet mellett a rajzos és a szobrászati arcát is bemutatja az „erdélyi Barbizon”.

Az ünnepélyes megnyitón Lakatos Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kulturális referense történelmi léptékűnek nevezte az eseményt, hiszen széles körű összefogás eredményeként valósult meg a rendhagyó tárlat, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Nagybányai Szépművészeti Múzeum, valamint a Bihar megyei és Máramaros megyei önkormányzat együttműködésében.

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök köszöntőjében úgy fogalmazott: feladatunk, hogy olyan helyet tudjunk teremteni, ami elhozza a nemeset, a szépet, a jót, a fényt az emberek számára a szürke hétköznapokban. Ott van bennünk a nyitottság a fény felé, az a nyitottság, ami visszatükröződik ezekben a munkákban, amit megcsodálhatunk itt.

Strebeli Robert, a Nagybányai Szépművészeti Múzeum igazgatója, a kiállítás főkurátora meghatódva említette, hogy első alkalom, hogy az általa képviselt intézmény egy másik intézményben állít ki ilyen átfogó tárlatot. Kiemelte Hollósy Simon 1896-ban készül Huszt vára című festményét.

A több mint száz kiállított festmény bemutatja a festőiskola fél évszázados történetét, megmutatva minden fontosabb időszakát.

A kiállítás dátumát sem véletlenül választották ki: május 3-án született az egyik jeles magyar festő, Ziffer Sándor; 1896. május 6-án alakították meg a nagybányai festők műhelyüket; ekkor készült el Hollósy Simon Huszt vára című alkotása is. Hollósy pontosan 106 évvel ezelőtt hunyt el, a jelenlegi tárlaton pedig pontosan 105 alkotást csodálhat meg a közönség.

Muhi Sándor tanár, grafikus, művészeti közíró méltatásában arról szólt: olyan kollekciót láthatunk, amely bármelyikünk számára emlékezetes és fontos lehet, főleg akkor, ha az alkotásokat kellő alázattal és tisztelettel szemléljük, ha külön „dialógust” folytatunk minden egyes remekművel.

A nagybányai művésztelep megalapítása előtt is volt művészeti élet Nagybányán, hiszen itt dolgozott Mezey József, de Feszty Árpád is. Aki ma Nagybánya központjában vagy annak környékén jár, meg tudja tekinteni élőben azokat a helyeket, ahol egykor a nagybányai festők dolgoztak. A művésztelepen pedig minden apró részletet korhűen újítottak fel – mondta Muhi Sándor.

Végül régi történeteket osztott meg a nagybányai festőművészek tevékenységéről.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír