„Ez volt az első ukrajnai látogatása, és azt mondta nekünk: »Megtanultam az erre vezető utat. Még találkozunk«” – ezzel az ígérettel ért véget Luis Marín de San Martín püspök, Leó pápa főalamizsnása, a Szeretetszolgálat Dikasztériumának prefektusa ukrajnai látogatása.
Olekszandr Jazloveckij püspök, a Caritas-Spes Ukrajna elnöke a SIR hírügynökségnek nyilatkozott a látogatásról, és mindenekelőtt arról számolt be, hogyan fogadta a háború sújtotta ukrán nép Leó pápa szeretetszolgálatának vezetőjét.
De San Martín püspök a dikasztérium altitkára, Massimo Ralli, valamint Visvaldas Kulbokas apostoli nuncius kíséretében
október 27. és 30. között három nap alatt mintegy 2800 kilométert tett meg.
Kijevbe, Zaporizzsjába, Brovariba, Poltavába és Fasztyivba látogatott, ahol a római és a görögkatolikus egyház tizenkét intézményét kereste fel.
A felkeresett helyszínek között karitászközpontok, férfi és női szerzetesrendek, különféle szervezetek munkatársai és önkéntesei által fenntartott intézmények szerepeltek. Találkozott a Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai Kongregáció tagjaival, a szaléziakkal, az albertinusokkal, a vincés lelkiségű szerzetesekkel és a domonkosokkal is.
Óvodákat és általános iskolákat, föld alatti óvóhelyeket, naponta meleg ételt kínáló plébániai konyhákat, valamint a belső menekülteket, betegeket és fogyatékossággal élőket segítő központokat látogatott meg.
Ezek a remény világítótornyai egy olyan országban, amelyet immár több mint négy éve tartó, teljes körű agresszió sújt.
Több helyen találkozott papokkal és önkéntesekkel, megölelte a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket, az asszonyokat, akik a fronton elvesztették gyermeküket vagy férjüket; az egyedül maradt gyermekeket, a fogyatékossággal élőket és a betegeket.
Minden helyszínre elvitte a pápa támogatását, a szeretet konkrét jeleit, amelyek lehetővé teszik számos projekt folytatását”
– számolt be Olekszandr Jazloveckij püspök.
„Biztosított bennünket a Szentatya közelségéről, és átadta üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy ebben a nehéz helyzetben nem hagynak magunkra bennünket.”
Olekszandr Jazloveckij püspök hozzátette: „Nagyon érdekelte, hogy jelenleg milyen kihívások előtt állunk, különösen a közelgő télre tekintettel. Azt is elmondta, hogy a világon, különösen Európában, sok jó szándékú ember van, aki mélyen együttérez az ukránokkal, és kész segíteni nekünk, ám gyakran nem tudja, hogyan tehetné ezt meg. Beszélt a dikasztérium új honlapjáról is, ahol hamarosan mi is beszámolhatunk majd a nehézségeinkről és a szükségleteinkről, hogy az emberek olvashassanak róluk, és értesüljenek a helyzetünkről.”
Október 29-én a küldöttség Zaporizzsjába utazott, ahol Makszim Rjabuha püspök, a Donyecki Görögkatolikus Egyházmegye exarchája fogadta őket. A látogatók megtekinthették az alagsori helyiségekben kialakított óvodát és általános iskolát.
„Számunkra – mondta Rjabukha püspök a SIR-nek – különleges pillanat volt, mindenekelőtt azért, mert a pápa közelségének jeleként éltük meg ebben a rendkívül fájdalmas időszakban.
Olyan időket élünk, amikor Zaporizzsjában már szinte ugyanolyan gyakran hallani az ágyúdörgést, mint a madarak énekét.
Annak megtapasztalása, hogy valaki eljött hozzánk, volt bátorsága eljutni ezekbe a háborús övezetekbe, és nem csupán szavakkal, hanem személyes jelenlétével is kifejezni közelségét, a testvériség és a keresztény szeretet nagy tanúságtétele.”
„Ez a közelség ugyanannak a szeretetnek a jele, amellyel a Szentatya kísér bennünket. Érezzük, hogy imádságával, gondolataival és a béke megteremtéséért tett erőfeszítéseivel támogat minket. Azért imádkozunk, hogy a szívek, amelyeket ma annyira átitat a rosszindulat, megtérjenek és megnyíljanak Isten szeretete előtt, hogy a béke valóban megvalósulhasson.”
De San Martín érsek személyesen akarta felkeresni az embereket. Meghallgatta őket. Kérdéseket tett fel, hogy megértse, melyek a plébániák és a különböző közösségek legfontosabb jelenlegi, illetve a közeljövőben várható nehézségei.
Lehetősége nyílt beszélgetni szakemberekkel – többek között logopédusokkal, tanárokkal, pszichológusokkal és más szakemberekkel –, akik a gyermekek és fiatalok mellett dolgoznak.
A látogatás az őszi szünet hetére esett, ezért az iskolában nem voltak diákok. A püspök ennek ellenére bejárhatta a tantermeket és a folyosókat, és a fényképek, de mindenekelőtt az iskola terei révén képet alkothatott az oktató-nevelő munkáról, valamint arról az életről, amelyet a fiatalok ott élnek.
„Látta, hogy napjainkban az oktatás sajnos a föld alatt zajlik – mesélte a püspök –, mert az orosz támadások nem teszik lehetővé, hogy a normális körülmények között, a megszokott nyugalomban éljünk és fejlődjünk. Mégis, itt is, az iskola föld alatti helyiségeiben is tanulnak és növekednek a fiatalok.”
Mindent megteszünk azért, hogy a fiatalok ne veszítsék el emberségüket, örömüket és szeressék az életet, amelyet Isten megálmodott és nekik ajándékozott.”
Forrás: AgenSIR
Fotó: Ugcc.ua; Luis Marín de San Martín Facebook-oldala
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria










