A szeretet doktora – Rózsaeső imaestet szerveztek Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére Kaposváron

Az ünnepi alkalom a rózsafüzér-társulat tagjai által előimádkozott örvendetes rózsafüzérrel kezdődött. Az imádságot követően Zimmerné Mátyás Katalin szervező köszöntötte az összegyűlteket, arra buzdítva őket, hogy „helyezkedjenek bele az imaest légkörébe”.

Kis Szent Teréz megzenésített imádságai, versei is a jelenlévők segítségére voltak, a donneri plébánia zenekarának közreműködésével.

A tavalyi imaesten több mint 150 levél született, amelyet idén kaptak vissza a levélírók, akik az ország 27 településéről érkeztek Kaposvárra.

A köszöntő után Balog Márta nővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja tartott előadást Kis Szent Terézről, A szeretet doktora címmel.

Előadásában kitért arra, hogy Teréz hogyan fejlesztette ki magában a tökéletes szeretet gyakorlatát. Arról is beszélt, hogyan alakult ki a rózsaeső imaestek sorozata.

Szent II. János Pál pápa a szeretet gyakorlati megélése miatt avatta egyháztanítóvá Lisieux-i Szent Terézt – emelte ki a szerzetesnővér. Ezt követően arról beszélt, hogy miként lehetünk mi is a szeretet tanúi a világban, hogyan készülhetünk az örökkévalóságra, s ezáltal mi is a szeretet doktoraivá válhatunk.

Az előadást követően tanúságtételek következtek, melyeket a közösség tagjai osztottak meg a jelenlévőkkel.

Elsőként Molnár Bianka tett tanúságot, aki nemrég csatlakozott a közösséghez és a Katolikus Egyházhoz is. Elmondta, miként talált közösségre, mi fogta meg az Egyházban, és hogy mi motiválta arra, hogy megkeresse a donneri közösséget, és az ificsoport tagjává váljon.

Arról beszélt, hogy otthon érzi magát ebben a közösségben, és az első perctől kezdve azt tapasztalja, hogy gördülékenyen mennek a dolgai, amióta az élete részévé vált az evangélium megélése a hétköznapjaiban.

A második tanúságtevő Steinbacher Árpádné volt, akit mindenki ismer a gyerektáborokból vagy plébániai napokról. Életének azon nehéz, szenvedéssel és betegséggel árnyalt időszakát osztotta meg, amikor a donneri közösség viszonozta a szeretetét, és imáikkal tartották benne a lelket.

Ezután a Fazenda közösség gyógyulója, Milán tanúságtétele következett, aki arról beszélt, milyen volt az élete, mielőtt megismerte a közösséget, s milyen függőségekkel küzdött. Elmondta, hogyan segít a csákányi házuk abban, hogy gyógyuljanak a szenvedélybetegek, és hogyan tapasztalták meg a közösségükben Isten szeretetét a napirend és a munka által is.

Regenyeiné Kutas Krisztina tanúságtételében arról szólt, hogy a hétköznapi életünkben, munkánkban is megtalálhatjuk a magunk „kis útját”, és reményei, támaszai lehetünk olyan fiataloknak, akikről már mindenki lemondott. Tanárként ő is így tett, s meglepetésére több évtized múltán az a fiú javította meg az ereszcsatornájukat, akiben ő annak idején meglátta a lehetőséget, és segített neki szakmát tanulni.

A tanúságtételeket követően kihelyezték az Oltáriszentséget. A jelenlévők levelet írhattak Szent Teréznek, majd kivitték a szent képe előtt elhelyezett kosárba, hogy közbenjárását és segítségét kérjék.

Közben Magyarország békéjéért, Kaposvár hitéért, a peremen élőkért, valamint családjaikért, közösségükért, ifjúságunkért, az idősekért és a betegekért is imádkoztak, de a függőségek és küzdelmek sem maradhattak ki a szándékok közül.

Az imaest szentmisével folytatódott.

Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök, elfogadva Antal Zsolt atya meghívását, a Plébániai Unió papjaival közösen mutatott be szentmisét, melyen a helyi ministránsok szolgáltak.

Prédikációjában hangsúlyozta: fontos az egymásért való imádság, a szeretet cselekedeteinek megélése. Kis Szent Teréz hathatós közbenjárónk lehet. A szentek a barátaink, akiket, mint ahogy ismerőseinket is, kérhetjük, hogy segítsenek Isten elé terjeszteni kéréseinket.

Az imaest és a szentmise a püspök ezüstmisés áldásával ért véget. 

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kovács András Bernát

Magyar Kurír