A szeretet találékonyságával váljunk áldássá a környezetünkben – Újévi liturgiák egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az új esztendő első napján Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét Palánki Ferenc megyéspüspök.

Homíliája kezdetén a főpásztor az evangélium üzenetéből kiindulva a pásztorok történetét idézte fel, akik sietve indultak Betlehembe, hogy találkozzanak az újszülött Jézussal. Ez az egyszerű, őszinte hit és az Istenbe vetett bizalom minden hívő számára példaértékű – mondta Palánki Ferenc püspök. – A pásztorok hite és öröme arra buzdít bennünket, hogy mi is hasonló nyitottsággal forduljunk Isten felé, különösen az új év kezdetén.

Szűz Mária istenanyasága az anyaság és a gondoskodás szimbóluma, amely az új év kezdetén különösen fontos üzenetet hordoz; „csodálatos lehetőséget nyújt arra, hogy életünket új alapokra helyezzük” – emelte ki a megyéspüspök.

Az új esztendő, a jubileumi szentév kegyelmi forrás lehet mindannyiunk számára – folytatta prédikációját a püspök. – Az Atya folyamatosan lehetőségeket ad; nekünk az a feladatunk, hogy meglássuk a lehetőségeket, így lehetünk a „remény zarándokai”.

Az új év a jövőbe tekintésről szól, és ahogyan Ferenc pápa fogalmazott: „Engedjétek el az adósságokat!” Ez számunkra is fontos útmutató, hiszen kijelöli az irányt, hogy tudjuk szeretni egymást, megbocsátani egymásnak, ugyanis Isten nekünk is rengeteg adósságot elengedett – hangsúlyozta Palánki Ferenc püspök.

A béke világnapja kapcsán a főpásztor szentbeszédében leszögezte, hogy

a béke nem csupán a háborúk hiányát jelenti, hanem a szívbéli megbocsátást és a szeretetteljes emberi kapcsolatokat is.

„Tegyük meg az első lépést a megbékélés felé, hiszen csak így válhatunk a béke forrásává saját környezetünkben.”

A szentmise végén Palánki Ferenc püspök áldását adta a hívekre, és Szűz Mária közbenjárását kérte az új esztendőben.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Január 1-jén, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás a felújítás alatt álló esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét.

A főpásztor a szentmise elején kiemelte: Krisztus, az Istenember magára vállalta emberi természetünket, hogy testvérünkké váljon, majd felemeljen bennünket is az isteni élet magasságába. Ezt a hivatást teljesítjük, amikor a megszentelő kegyelem állapotában élünk, és minden cselekedetünk a Krisztus iránti szeretetünkből fakad. A bíboros arra kérte az egybegyűlt híveket, hogy csatlakozzanak a szentmise végén felcsendülő Szentlélek-hívó énekhez imádságos lélekkel, és éljenek a teljes búcsú ajándékával.

„A karácsony titkát, az isteni Ige megtestesülésének titkát az Egyház különböző ünnepek sorozatában bontja ki: ma, újév napján Mária istenanyaságát állítjuk a középpontba, vagyis azt az igazságot, hogy Szűz Mária nem csupán szíve alatt hordozta a megtestesült második isteni személyt, hanem valóban édesanyja volt” – mondta homíliájában Erdő Péter.

A pásztorok az angyali üzenet után sietve mentek Betlehembe. Ez a sietség a Szentlélektől van; az angyal örömhíre után is azt mondja Szent Lukács, hogy hirtelen nagy sereg angyal dicsérte Istent (Lk 2,13); Isten Igéjéről pedig azt mondja a zsoltár: „elküldi szavát a földre, sebesen fut az ő igéje” (vö. Zsolt 147,15).

Az isteni kommunikáció az ember felé mindig sebesen történik, érzékelteti, hogy Isten túl van az időn és a téren. Az ő üzenetére és hívására nekünk is gyorsan kell reagálnunk – tette hozzá a bíboros. – A megérzés, a kegyelem ösztönzése általában igen erősen és jól felismerhető az ember lelkében. A keresztény tökéletességre törekvésnek egyik legfontosabb eszköze, hogy rögtön tegyük meg azt a jót, aminek megláttuk lehetőségét. Ehhez imádságos életet kell élnünk, hogy egyre jobban felismerjük Isten akaratát, amely személy szerint ránk vonatkozik.

Jézus belépett az időbe, magára veszi térben és időben zajló földi életünk kötöttségeit. Hogyan és mivel telik a mi időnk, ezt érdemes átgondolnunk ilyenkor. Mivel telt az elmúlt évem, az eddigi életem?

Minthogy az ember örök üdvösségre hivatott, az az igazán értékes idő, amit itt a földön érdemszerző, jó cselekedetekre fordítunk.

„A mi életünk is tele van apró cselekedetekkel és lehetőségekkel – emelte ki szentbeszéde végén Erdő Péter bíboros. – Ezért olyan fontos, hogy ha valaki súlyos bűnt követ el, a szentgyónásban mielőbb visszanyerje a megszentelő kegyelem állapotát, hiszen ettől függ, hogy felragyog-e az életünk, hogy az idő múlása egyben az örök életre szóló gazdagodást hoz-e a számunkra.”

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Mudrák Attila

*

Győri Egyházmegye

Január 1-jén Veres András püspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet sprituálisa és Hencz Márton püspöki titkár.

A polgári év kezdetén az Egyház Szűz Máriát mint Isten Anyját állítja elénk – mondta szentbeszédében a főpásztor. – Az Efezusi Zsinat 431-ben tette dogmává, hogy Mária „Isten Anyja”.

Hogyan érdemelte ki Mária azt a méltóságot, hogy Isten Egyszülött Fiának az Anyja legyen? Az angyal szavából tudta meg, hogy anya lesz, a Megváltó Anyja. Jézus születésekor több olyan csodálatos dolog történt – angyalok kara énekel; pásztorok, napkeleti bölcsek érkeznek –, amelyek Mária számára fontos megerősítései voltak annak, amit az angyaltól hallott. Megértette, hogy valóban az Isten Fiának lesz az anyja.

Mária hozzánk hasonlóan növekszik hitében. Mi is erősödünk, amikor értelmünkkel, hitünkkel egyre több dolog belátására eljutunk – emelte ki a győri megyéspüspök. – Hallottuk az evangéliumból, mennyire fontosak voltak Máriának ezek a külső megerősítő jelek (vö. Lk 2,16–21). Mária szívébe véste a pásztorok szavait, és gyakran elgondolkodott rajtuk (vö. Lk 2,18).

Mária alázatos hite által válhatott Isten Fiának anyjává. Kételyek és bizonytalanságok közepette is elfogadta az angyal felhívását, hogy a Megváltó anyja legyen. Isten iránti szeretete, bizalma, odaadása megerősítette őt Isten akaratának teljesítésében.

Mária Jézusnak, a mi Megváltónknak édesanyja. Istenanya, ugyanakkor mindnyájunk égi Pátrónája, égi Édesanyánk.

Hite, Isten iránti szeretete tette őt erre alkalmassá – emelte ki Veres András püspök. – Mi akkor válunk méltóvá az istengyermekségre, ha megmutatkozik életünkben az Isten iránti szeretet, cselekedeteinkben, szavainkban egyaránt.

Máriát a Béke Királynőjének is nevezzük; ez a nap a béke világnapja is – emlékeztetett a főpásztor. – Isten Anyja, a Béke Királynője segítsen mindnyájunkat abban, hogy a békesség fiai, a békesség előmozdítói legyünk ott, ahol az esztendő folyamán megfordulunk. Adjon nekünk Isten ehhez elkötelezettséget, bátorságot, kitartást, hűséget – kívánta az ünneplő közösségnek a győri megyéspüspök.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Molnár G. Tamás

*

Pécsi Egyházmegye

Karácsony ünnepének nyolcadik napján, január 1-jén este Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a pécsi székesegyház plébánosa mutatott be szentmisét az egyházmegye anyatemplomában, ahova rengeteg fiatal és kisgyermekes család is érkezett, hogy Istennel találkozva köszöntsék és kezdjék el az új esztendőt.

Szentbeszédében Máger Róbert a 431-ben Efezusban megtartott harmadik egyetemes zsinat által kimondott, Mária istenanyaságát megfogalmazó dogma alapján kifejtette: amikor Máriáról azt állítjuk, hogy Isten anyja, sokkal inkább Jézusról mondunk ki fontos dolgokat: azt, hogy a megszületett Üdvözítő valóságos Isten és valóságos ember, aki a mi emberségünket Márián keresztül vette föl, aki mindenben hasonlóvá lett hozzánk a bűnt kivéve, aki azért jött hozzánk, hogy megváltson minket.

Mária istenanyaságának ünnepe visszavezet minket a betlehemi éjszakába, az egyszerű barlangistállóba, ahova a pásztorok eljutottak az angyal szavára hallgatva, majd felismerve a Megváltót a jászolban fekvő, bepólyált gyermekben, megosztják a látottakat. A pásztorok, akik az első tanúi és hírvivői a megszületett Megváltónak, hazatértek, majd dicsérték és magasztalták Istent.

Karácsony elteltével nekünk is ezt kell tennünk az esztendő hétköznapjaiban, ahova már új emberként kell visszatérnünk, megérkeznünk feladatunkhoz, munkánkhoz, családunkhoz – mondta a székesegyház plébánosa, hangsúlyozva:

Ha valóban találkoztunk a Megváltóval, akkor az Úr Jézus szemlélése, az ünnep megélése át kell hogy alakítson minket, fel kell ismernünk, hogy mit tett velünk Isten, minek vagyunk a részesei.

A szentmisén zenei szolgálattal közreműködött a székesegyház Palestrina Kórusa; vezényelt Jobbágy Valér.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Szűz Mária, Isten Anyja és a béke világnapja ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét a székesfehérvári székesegyházban. Koncelebrált Szakács Péter püspöki titkár és Dózsa István plébános.

A főpásztor szentbeszédében felhívta a figyelmet a jubileumi szentévre, amely lehetőség mindannyiunk számára, hogy megújuljunk a reményben.

„Az új év kezdetén fontos számba vennünk, mi is életünk célja, mi ad tartalmat életünknek, és merre tartunk. Az idő Isten nagy ajándéka. Az időtlenség Ura eljött közénk, hogy vállalja az időben való létezést velünk. Megszületett az isteni Gyermek, akinek anyja Mária volt, akit ezért Isten Anyjának hívunk. Ő megmutatja nekünk, hogy az időt nemcsak azért kaptuk, hogy elmúljon fölöttünk, hanem azért, hogy felelősséget vállaljunk érte” – emelte ki szentbeszédében Spányi Antal.

A megyéspüspök arra buzdított, hogy erényekben gazdag, jócselekedetekben bővelkedő életet éljünk, mert minden tettünkért számot kell majd adnunk Istennek. Őriznünk kell a hitet, és szeretetünkkel elérni a többi embert. Isten arra hív, hogy ezt az esztendőt vele járjuk. Kegyelme átsegít majd minden nehézségen, próbatételen.

„Fontos, hogy a reményben hűségesen kitartva imádkozzunk a békességért, amely nemcsak Isten ajándéka, hanem rajtunk is múlik, hogy megéljük-e a környezetünkben. Fontos, hogy ne engedjük kialudni a remény lángját, és napjaink imádsággal teljenek, amelyben Isten szavára figyelünk – hangsúlyozta a főpásztor. – Krisztus nevében fogadjuk el ajándékként az új esztendőt, és ajánljuk azt imádságban Isten Anyja oltalmába, hogy teljesíteni tudjuk küldetésünket, a béke és a remény embereivé váljunk.”

Mária, Isten Anyja nem hagy magunkra, oltalmával és szeretetével kíséri életünket.

„Ne féljünk, mert ő pártfogónk; mindig remélhetünk és bízhatunk benne. Az új esztendő minden napján segít majd abban, hogy Istennel megéljük a szentév minden lehetőségét és kegyelmét” – hangsúlyozta Spányi Antal püspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kovács Marcell

*

Veszprémi Főegyházmegye

Január 1-jén Takáts István általános helynök, főszékesegyházi plébános mutatott be szentmisét a veszprémi Szent Mihály-székesegyházban.

Homíliájának elején arra hívta fel a figyelmet, hogy Janus római istenség, akiről az év első hónapja a nevét kapta, egyszerre tekintett a múltba és a jövőbe, fiatal és idős volt, az átjárás és az átmenet istene. Az év első napja alkalom arra, hogy hálával emlékezzünk az elmúlt év ajándékaira és tanulságaira, ugyanakkor megfogalmazzuk a jövőre vonatkozó reményeinket és céljainkat – mondta Takáts István. – Ezt az átmenetet az Egyház különös módon Szűz Mária példájával kíséri, aki stabilitást és nyitottságot egyaránt megélt életében.

Az élet két alapkérdésre épül: mi ad stabilitást, és hol van szükség változásra? Az állandóság megtartása, a biztonság forrásainak felismerése fontos, de a megszokásaink ne váljanak börtönné; ugyanakkor az örökös változáskeresés sem vezet boldogsághoz.

Az egyensúly megtalálása a kulcs, amelyhez Mária élete iránytűként szolgál.

Mária számára a stabilitást a kapcsolatai adták: József, aki mindig mellette állt; a gyermek Jézus, aki életének célját és feladatát adta, valamint az Istennel való mély kapcsolata, amelyben önmagára mint az Úr anyjára tekinthetett. Ugyanakkor Mária életében folyamatosan jelen volt az újdonságok befogadása is. „Legyen meg a te akaratod” – mondta az angyalnak, és ezzel teret engedett Isten tervének, amely gyakran felülírta az ő saját elképzeléseit.

Az új év arra hív, hogy felismerjük, mi adja életünk biztonságát, és hol van szükség változásra. Fontos megvizsgálni kapcsolatainkat, felismerni az Istentől kapott feladatokat és célokat, valamint tudatosítani, hogy Istennek terve van velünk. Ez a terv nem zsákutca, hanem az élet teljességéhez vezet – fejtette ki a székesegyház plébánosa. – Nyitottnak kell lennünk az élet új lehetőségeire.

Ahogyan Mária és József példája mutatja: a szeretet találékonyságával, az Istenre figyelő rugalmassággal válhatunk életünk és környezetünk áldásává.

Az új évben igazítsuk még inkább Isten akaratához az életünket, és váljunk áldássá mások számára. Az új év kapujában állva tegyük fel a kérdéseket: Mi tart meg? Mi ad biztonságot? Hol kell változtatnom? Kérjük Istent, hogy mutassa meg, hogyan lehetünk az ő szeretetének eszközei a világban. Ez az út vezet a valódi teljesség és boldogság felé. „Legyünk Isten szeretetének művészei az új esztendőben is” – zárta szentbeszédét Takáts István.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír