A szigligeti Szűz Mária neve templom – Érsekségi ékességek (124.)

Kultúra – 2024. augusztus 11., vasárnap | 15:01

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a szigligeti Szűz Mária neve templomot ismerhetjük meg.

Szigliget a Balatonba nyúló félszigeten fekvő falu, első középkori temploma a település avasi részén épült fel Mindenszentek tiszteletére. Plébánosa szerepelt az 1333–1334-es pápai tizedjegyzékben. A mai falu a 13. század közepén épült vár alatt alakult ki, az avasi rész elnéptelenedett. Az új faluban felépült, középkori Mária Magdolna-templom egy egyhajós, a hajónál keskenyebb, íves szentélyű, keletelt épület volt; papját egy 1493-as forrás említi. Nyugati homlokzatát egy-egy, az oldalfalakra merőleges támpillér vette közre. A középkori szentélyapszis íve jelenleg is látható a mai templom szentélye mögött, annak alapozásaként.

A falu plébániája a töredékes 1550-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már nem működött. 1665-ben Orbán deák licenciátus végezte a legszükségesebb lelkipásztori teendőket. A középkori templomot 1725–1727-ben restaurálták, de 1745-ben újból rongált állapotban találták a vizitátorok.

1877-ben az épületet lebontották, s a helyére építették a ma álló romantikus-neogót stílusú templomot a korábbi félköríves szentély alapfalának felhasználásával. A korábban Mária Magdolna titulust viselő templomot ekkor Szűz Mária neve tiszteletére szentelték fel. 1957-ben tervek készültek a templom bővítésére a szentélyre merőleges két oldalhajóval. Az ezt követő helyreállítás során azonban a bővítés nem valósult meg.

A szigligeti várhegy tövében, a település szélén álló keletelt épület a hajónál valamivel keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó szentéllyel, a főhomlokzat síkjából kiugró toronnyal, a szentély déli oldalán sekrestyével rendelkezik.

A nyugati torony övpárkánnyal két szintre tagolt. Mindkét szint vakolatsávokkal keretezett, az alsó szint keretezése íves lezárású, ezen belül félköríves karzatablak nyílik. Alatta félköríves bejárat, melyet tengelyben négyszögletesen megemelt vakolatkeret vesz körül. A harangszinten félköríves, vakolatkeretes ablakok nyílnak. A párkány közepe felül oromzatosan megemelt. A négyzet alaprajzú, gúla alakú toronysisak bádogfedésű. A templom homlokzatait vakolatsávok tagolják, a déli oldalon félköríves ablakok nyílnak. A szentélyzáródás tengelyében körablak nyílik.

A toronyaljat dongaboltozat, a hajót hevederívekkel tagolt, háromszakaszos csehsüveg-boltozat, a belül kosáríves záródású szentélyt negyedgömbboltozat, a szentély déli oldalához csatlakozó sekrestyét kosáríves dongaboltozat fedi. A nyugati boltszakaszt poroszsüveges boltozatra ültetett, két pillérre támaszkodó karzat foglalja el.

A falazott oltáron fából készült, klasszicista oltárépítmény áll, oszlopok által közrevett félköríves fülkében álló tabernákulummal, az íves oromzat közepén fémfeszülettel. Efölött félköríves keretben a Mária Immaculatát (Szeplőtelen Fogantatás) ábrázoló olajkép látható, amely a 19. század végén készült. A hajó délkeleti sarkában, a diadalív előtt fából faragott, törtfehér színű és aranyozott díszítésű klasszicista szószék áll, lépcsője a sekrestyéből vezet föl.

Isten Tiszteletreméltó Szolgálója Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án Szigligeten született egy vízparti malom épületében, egy náddal fedett tipikus cselédlakásban. Rövid és áldásos életútja végigkanyargott a magyar tenger partján, eljutva végül az örök városba, az égi Jeruzsálembe.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; miserend.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria