A szudáni maszalit népcsoport a pápa segítségét kéri, hogy véget érjen az etnikai tisztogatás

Kitekintő – 2025. május 29., csütörtök | 16:57

A maszalit népcsoport húsz év alatt másodszor esik áldozatul az arab törzsek etnikai tisztogatásának Szudánban. Ezúttal a nemzetközi közösség és XIV. Leó pápa közbenjárását kéri Szaád Abdelrahmán Baháreldín szultán.

A humanitárius helyzet Szudánban egyre romlik. Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője beszámolt arról is, hogy kolerajárvány dúl a fővárosban, Kartúmban, ahol az infrastruktúra megsemmisült. Humanitárius segélyek érkeznek Dárfúrba és Port Szudánba, de nem elegendőek annak a 14 millió menekültnek, akik a világ legsúlyosabb humanitárius válságának áldozatai. A USAID menekültügyi programjai finanszírozásának Trump-kormányzat által elrendelt felfüggesztése és az egyéb adományok csökkenése tovább súlyosbítja a helyzetet. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet, amely kitartóan jelen van az országban, újra felhívja a figyelmet a dárfúri lakosságot, különösen a maszalitokat sújtó etnikai tisztogatás, nemi erőszak tragédiájára.

Egy Olaszországba érkezett maszalit vezető kétségbeesett felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy állítsa meg a népirtást Nyugat-Dárfúrban; valamint XIV. Leó pápához, hogy Ferenc pápához hasonlóan ő is emelje fel szavát ennek az elfelejtett háborúnak az áldozataiért, a 14 millió menekültért, akik a világ legnagyobb humanitárius válságának elszenvedői.

Szaád Abdelrahmán Baháreldín a maszalitok szultánja. Ez a Nílus-szaharai népcsoport  Szudán nyugati régiójában 2023 óta a Gyorsreagálású Erők (RSF) és a vele szövetséges milíciák által elkövetett etnikai mészárlások és nemi erőszak áldozata, ami miatt több tízezer ember menekült Csádba és Dél-Szudánba. A szultán május végén Rómában járt a Sant’Egidio Közösség meghívására, hogy keresse a párbeszéd útjait és megbeszéléseket folytasson a civil lakosság védelméről.

„Népem tragikus helyzetben él – mondta a szudáni népcsoport vezetője. – Sokakat közülük elűztek földjükről, az RSF és szövetséges milíciái által elkövetett szörnyű erőszak áldozatai lettek, ki akarják irtani őket Dárfúrból. Most menekülttáborokban élnek, élelemre, vízre és gyógyszerekre van szükségük, a gyerekek nem járhatnak iskolába. A következő generációk jövője veszélybe került.”

2003-ban a maszalit törzsek azok között a lázadó csoportok között voltak, amelyek Dél-Szudán különválása előtt harcoltak az el-Basír diktátor vezette kartúmi központi kormány és a kormánypárti Janjaweed milícia ellen. A 2023-as polgárháborúban az RSF (a Janjaweed utódai) új etnikai tisztogatási hullámot indított Dárfúrban – az Egyesült Arab Emírségeket és Oroszországot is érdeklő aranyban és uránban gazdag területen –, hogy a maszalit etnikumú lakosokat arab származású emberekre cseréljék ki, akik az úgynevezett Baggara-övezetből érkeznek, amely Szudántól Kamerunig terjed, és magában foglalja Kelet-Líbiát is.

„Kérem a humanitárius szervezeteket – folytatta a maszalitok vezetője – és az ENSZ-t, hogy segítsenek nekünk. Ugyanakkor arra is kérem a nemzetközi közösséget, hogy segítse a túlélést a menekülttáborokban, ahol az emberek több mint egy éve ottrekedtek. El Fasher városa körül – amely az egyetlen rész Dárfúr régióban, amely még a nemzeti hadsereg kezében van – több százezer menekült él az ostromlott táborokban. Kérem a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon be, hogy véget vessen a folyamatban lévő népirtásnak.”

Az RSF eközben a Zam Zam menekülttábort tüzérségi bázissá alakította át, és El Fasher bombázásának kiindulópontjaként kezdte használni. Miután április közepén megtámadták, ma már teljes ellenőrzésük alatt áll, a Siha (Strategic initiative for women in Horn of Africa) szervezet szerint pedig kimondhatatlan atrocitásokat követnek el: dúl a csoportos nemi erőszak, civileket gyilkolnak meg. Az Egyesült Államok azzal vádolta a hadsereget, hogy ezeken a területeken is vegyi fegyvereket vetett be, ezért Washington új szankciókat akar bevezetni. Eközben a városokban a Dárfúrból elűzött maszalitok házait más országokból érkezett arab származású emberek foglalják el.

„A szudániak többségének – folytatta Saad Abdelrhaman Bahareldin – az a reménye és a kívánsága, hogy országunk egységes maradjon. Még mindig hiszem, hogy a törzsek és a közösségek újra meg tudnak egyezni, hogy békében éljenek együtt. Szeretném megköszönni Ferenc pápának, hogy mindig felemelte hangját a szudáni elnyomottak védelmében. Ő a béke embere volt, és reméljük, hogy az új pápa, Leó is ugyanazt az utat fogja követni. A maszalitok nagy reményeket fűznek hozzá.”

Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság Afrika harmadik legnagyobb országa a kontinens északkeleti részén; területe több mint 1,8 millió km².

A szudáni konfliktus mögött számos ok húzódik meg. 2019-ben, amikor a 30 éve hatalmon lévő diktátor, Omar el-Basír lemondott, a lakosság az utcára vonult, és polgári kormány megválasztását követelte, de a döntést mindig elhalasztották. Volt egy átmeneti kormány, a hadsereg és az RSF képviselőiből állt.

2023. április 15-én a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) reguláris hadseregbe való integrálásáról szóló tárgyalások kudarcba fulladtak. Hatalmi harc folyik az Abdel Fattah al-Burhan hadseregfőnök által vezetett kormány és korábbi helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo között, aki most az RSF-et vezeti, a korábbi dárfúri háború során kegyetlenségükről hírhedt dzsandzsavíd milíciák örököseit.

Az ország jelenleg két részre van osztva: a hadsereg ellenőrzi a keleti és az északi területet, míg az RSF Darfúr szinte teljes nyugati régióját és déli részeit.

Fotó: Wikipedia

Forrás és fotó: Avvenire

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria