A Szűzanya híd a nemzetek között – Bécsi zarándokok Máriapócson és Nyíregyházán

Hétfőn Máriapócson Szent Liturgián vettek részt a zarándokok a hazai görögkatolikus főpásztorokkal. Kedden Máriapócson és Hodászon betekintést nyertek a magyar görögkatolikus hagyományokba és pasztorációs munkába.

A látogatás utolsó napja Máriapócson vette kezdetét, a delegáció közös reggeli dicsérettel (laudes) és német nyelvű szentmisével indította a napot a bazilikában.

Nyíregyházára érve a vendégek elsőként a 2023-ban átadott, egyedülálló Görögkatolikus Múzeumba látogattak, ahol csatlakozott a csapathoz Gánicz Endre Sándor főhelynök és Kovács Csaba pasztorális referens.

A bemutató során hangsúlyt kapott, hogy a múzeumban látható örökség nem csupán a múlté: a görögkatolikus kultúra ma is élő, és a modern kor embere számára is hiteles üzenetet közvetít.

A program a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán folytatódott. A magyarországi görögkatolikus papképzés és teológiai oktatás központjában Galambvári Péter megbízott rektor tájékoztatta a vendégeket az intézmény múltjáról és mindennapjairól.

Ezt követően a megújult Szent Miklós-székesegyházban Szabó Tamás parókus fogadta és kalauzolta a csoportot.

A program a Görögkatolikus Papnevelő Intézetben folytatódott. A szemináriumi kápolnában Dobos András rektor beszélt az egyedülálló ikonográfiai programról és a papképzés folyamatáról, majd a jelenlévők itt imádkozták el a déli imaórát is.

A látogatás hivatalos részét Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök zárta a püspöki hivatalban, majd ebéddel látta vendégül a delegációt a Szent Miklós-házban.

A főpásztor a püspöki hivatalban ajándékokkal és köszönetnyilvánítással hálálta meg a történelmi látogatást. Kiemelte a találkozó jelentőségét, hiszen korábban még nem érkezett Máriapócsra kifejezetten a Bécsben őrzőt, eredeti kegykép mellett szolgáló egyházi munkatársakból álló küldöttség. Egyúttal megragadta az alkalmat, hogy további közös találkozási lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Végül mindenkit személyes áldásban részesített.

A látogatás létrejöttében szerepe volt Földvári Katalin szakértőnek is, aki a kegykép hatásmechanizmusainak kutatójaként már korábban is buzdította a bécsieket a magyarországi út megvalósítására.

A három nap élményeit a delegáció vezetői foglalták össze, rávilágítva a látogatás mélyebb jelentésére.

Nikolaus Krasa, a Bécsi Főegyházmegye érseki főhelynöke szerint a hit képes hidakat építeni a feszültségek helyett: „Egy kicsit kelet felé utazva valami ismerőset, otthonosat találtunk. Ez segít felfedezni közös európai gyökereinket. Sok ilyen kapcsolat létezik a kontinensen, talán nem is élünk velük eléggé” – fogalmazott a főhelynök.

A jövőbeni együttműködés kapcsán konkrét ötletek is elhangzottak: a bécsi kegyképnél elhelyezett információs táblától kezdve – amely tudatosítaná annak eredetét és történetét – a közös hitéleti programokig. Nikolaus Krasa szerint Máriapócs egy olyan kapocs lehetne, amely összefogja a Bécsben jelen lévő számos keleti egyházat, hiszen a Szűzanyához mindannyian közösen imádkozunk.

Markus Beranek, a Bécsi Főegyházmegye pasztorációs hivatalának vezetője a gyakorlati tapasztalatokat emelte ki. Különösen a hodászi roma közösségnél tett látogatás, a közös imádság és a roma szentek élő tisztelete érintette meg: „Ez mutatta meg igazán, mit jelent az, amikor az Egyház teljesen belemerül az emberek életébe. Látni a papot és családját, ahogy mélyen kötődnek a közösséghez – ez a lényeg: szívünket az ég felé emelni, de két lábbal a földön állni, kitárt karokkal az emberek felé fordulni.”

Markus Beranek párhuzamot vont a stephansdomi és az itteni közösségi élet között is. Megfigyelése szerint a fiatalok körében újra erősödik az érdeklődés a hit és Mária alakja iránt, aki „kapunyitóként” segíti az embereket. Számára az angyali üdvözlet alapüzenete – „Örvendj!” – vált a látogatás legfőbb inspirációjává, amely a mai válságok közepette is aktuális üzenet.

A látogatás végén megfogalmazódott a legfontosabb tanulság: a máriapócsi kegykép, amelyet egykor a császár vitt Bécsbe – nem kevés korabeli feszültséget keltve –, mára a megbékélés és az egység jelképévé vált. Egy megosztott világban a Szűzanya alakja hídépítőként hív mindenkit az összefogásra, hogy megéljük az Egyház küldetését: az emberek egységét egymással és Istennel.

Szerző és fotó: P. Tóth Nóra

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír