A tanítás, amely az életre vezet – Nagyböjti lelkigyakorlat Udvardy György érsekkel (3. rész)

„Közös nagyböjti készületünkben Isten igéjére, az Egyház tanítására akarunk figyelni, és az Egyház engedelmes gyermekeiként  alávetjük magunkat a bűnbánatnak, hogy az Isten megtisztítson bennünket, jobban ismerjük őt, és krisztusibb életet tudjunk élni” – fogalmazott bevezetőjében a főpásztor.

Homíliájában Udvardy György érsek rámutatott: az idei nagyböjti lelkigyakorlat során annak az útnak az állomásait járják végig, amelyet egy felnőtt megtérő ember tesz meg az Egyház életében.

Az első alkalom a befogadásról szólt: az Egyház Krisztus nevében befogadja azt az embert, aki kérdéseivel, bizonytalanságaival, gyengeségeivel együtt kopogtat az ajtaján. A második alkalmon a küzdelemről volt szó: az emberért folyó lelki harcról, amelyben Isten hívása és a rossz kísértése egyaránt jelen van – emlékeztetett a veszprémi érsek. Harmadik katekézisében pedig arra irányította a figyelmet, hogyan tanít bennünket az Egyház, és milyen lelki kincseket ad a nagyböjti időszakban.

A Szentírást olvasva a saját életünket szemléljük Krisztus tekintetével

Jézus Krisztus személyét elsősorban a Szentíráson keresztül ismerhetjük meg – szögezte le a főpásztor. – Az Egyház közössége őrzi és értelmezi Isten igéjét, amely a liturgiában, az imádságban és a személyes elmélkedésben is megszólítja az embert. 

Amikor a Szentírást olvassuk, valójában saját életünket szemléljük Krisztus tekintetével. Az evangélium segít megérteni életünk eseményeit, döntéseit, és rámutat arra, min kell változtatnunk – fogalmazott Udvardy György. Példaként az emmauszi tanítványok történetét említette:

a reményvesztett tanítványok mellé szegődő Jézus az írások magyarázatával segítette őket, hogy újra megértsék saját életüket és küldetésüket.

A katekézis másik fontos témája a parancsok szerepe volt. Ezzel kapcsolatban az érsek rámutatott: a keresztény ember számára a törvény nem korlátozás, hanem életre vezető út. A tízparancsolat, a boldogságmondások vagy az ellenség szeretetének parancsa mind olyan tanítások, amelyek az ember javát és jövőjét szolgálják. Ha ezek eltűnnek az életből, az ember és a társadalom is könnyen a pusztulás felé sodródhat.

Az imádság találkozás a minket kereső Istennel

Az imádság jelentőségéről szólva a főpásztor kiemelte: az ima nem csupán az ember Istenhez fordulása, hanem annak felismerése, hogy

Isten maga vágyakozik az emberrel való találkozásra.

Ennek gyönyörű példája a szamáriai asszony története, amikor Jézus a kútnál megszólítja: „Adj innom!” – ezzel mutatva, hogy Isten keresi az embert, és kapcsolatba akar lépni vele.

A szentségek és a közösség ereje

A nagyböjt arra is emlékeztet, hogy a keresztény élet forrásai a szentségek. A keresztségben Isten gyermekei lettünk, az Eucharisztiában Krisztus életéből részesedünk, a bűnbocsánat szentsége pedig újra és újra megerősít bennünket az úton.

Az Egyház ugyanakkor közösség is, amely nem csupán választott emberi kapcsolatokból áll, hanem a keresztség által létrejövő testvériségből – hangsúlyozta az érsek.

Katekézise végén Udvardy György a szolgálat fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Egyház nem a lehetőségek hiányában szenved, hanem sokszor abban, hogy kevés az ember, aki kész szolgálni másokat. A keresztény ember hivatása az, hogy a közösségért, a rászorulókért és a társadalom javáért is felelősséget vállaljon.

A veszprémi érsek homíliáját teljes terjedelmében ITT olvashatják.

A szentmise végén a főpásztor emlékeztetett: az Eucharisztiában abból a kehelyből részesedünk, amelyet Krisztus ivott ki. Ez egyszerre jelenti a szenvedést és a megpróbáltatást, ugyanakkor az üdvösség és a feltámadás reményét is.

Egyek vagyunk Krisztus életében, és egyek abban is, hogy meg akarunk újulni a hozzá való tartozásunkban”

– hangsúlyozta Udvardy György érsek.

A nagyböjti lelkigyakorlat-sorozat március 11-én, szerdán folytatódik.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír