A temesvári egyházmegye idén is megszervezte a nagyszülők és idősek máriaradnai zarándoklatát

Az idei zarándoklatra a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye több közösségéből jelentkeztek résztvevők. A temesvár-újkissodai plébániáról holcvan, a temesvár-józsefvárosi plébániáról és a bolgár személyi plébániáról pedig egy-egy autóbusznyi hívő indult útnak kora reggel, hogy időben megérkezzenek a radnai bazilikához.

A temesvári egyházmegye egyik legjelentősebb Mária-kegyhelyén részt vettek a nagyszülők és idősek világnapja alkalmából bemutatott szentmisén.

Pál József Csaba temesvári megyéspüspök „üdvözletét szeretném átadni; gondolatai és imái ma velünk vannak Szent Joachim és Szent Anna, Jézus nagyszüleinek ünnepén” – mondta Dirschl Johann általános helynök a máriaradnai kegytemplomban szentmise kezdetén. 

„Ferenc pápa, aki maga is 87 éves, tudja, mit jelent az időskor, tudja, milyen nehézségeikkel jár az öregség, ezért vezette be az idősek és nagyszülők napját. Ezt a szentmisét egyházmegyénk idős híveiért szeretnénk felajánlani.”

A szentmisén koncelebrált Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, temesvár-józsefvárosi plébános; Király Árpád főesperes, arad-ségai plébános; Jäger Béla kanonok, temesvár-újkissodai plébános; Augustinov György, a bolgár személyi plébánia plébánosa; Pălie Veniamin főesperes, a resicabányai Havas Boldogasszony-templom plébánosa; Francisc Lisi lugosi káplán, valamint Mihai Vereș nyugalmazott görögkatolikus parókus.

A zenei szolgálatot Andreea Bodroghi, a kegytemplom kántora végezte.

Magyar és román nyelvű homíliájában Augustinov György plébános kiemelte: „Úgy érzem, hogy nekünk, bánságiaknak Máriaradna a második otthonunk, ezért engedjék meg, hogy úgy fogalmazzak:

hazajöttünk égi édesanyánkhoz szülei, Szent Anna és Joachim napján.

Negyedik alkalommal ünnepeljük a nagyszülők és idősek napját, melynek idei mottója: »Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy!« (71. zsoltár). Ez az ünnep alkalom arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan viszonyulunk idős szüleinkhez, nagyszüleinkhez; alkalom arra, hogy kimutassuk szeretetünket, nagyrabecsülésünket irántuk.

1999-ben II. János Pál pápa levelet írt az idősekhez, amelyben ezekkel a szavakkal fordult hozzájuk: »Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig, ebből is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; gyorsan elszállnak, hamar végük szakad.« Amikor a zsoltáros e szavakat írta, tekintélyes kor volt a hetven év, amit nem sokan éltek túl; manapság viszont az orvostudomány fejlődésének, a jobb szociális és gazdasági körülményeknek köszönhetően a világ sok táján az életkor jelentősen meghosszabbodott. Mégsem tagadható: az évek elszállnak, s az élet, jóllehet betegségek és sok fáradság terheli, szebb és értékesebb ajándék annál, hogy megszolgálhattuk volna.”

Német nyelvű szentbeszédében Dirschl Johann általános helynök saját nagyszüleire emlékezett; nagymamájára, akivel lefekvés előtt együtt imádkozta az esti imát, amelyet a mai napig imádkozik, illetve nagyapjára, aki méhészként arra tanította unokáit, hogy maradjanak csendben, amikor a kaptárakhoz közelednek, és ne ijesszék meg a méheket. „Amikor nehézségekkel találkozunk az életben, ne feledkezzünk meg Szent Joachimról és Szent Annáról, akik mindig hűségesek voltak Istenhez, Isten kegyelmét és segítségét kérték” – mondta a vikárius.

A szentmisét követően a családpasztorációs iroda idősekért felelős csoportja által előkészített keresztúti ájtatosságon, majd kiscsoportos beszélgetésen, illetve szentségimádáson vettek részt a temesvári egyházmegyei zarándoklat jelenlévők. A keresztúti ájtatosságot Szilvágyi Zsolt lelkipásztori plébános vezette.

Ezen az ünnepen a kegytemplomban több szentmisét celebráltak: kora reggel a plébánia tagjainak, délben a bolgár zarándokoknak, később pedig egy Horvátországból érkezett csoport számára.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír