A temesvári egyházmegye zarándoklata Csanádra Szent Gellért ünnepén

Nagy szeretettel köszöntöm testvéreimet, akik a határon innen és túlról ma eljöttek – fogalmazott magyar, román és német nyelvű bevezetőjében Pál József Csaba megyéspüspök. – Szent Gellért püspöktől kérjük a kitartás kegyelmét a nehéz helyzetekben is. Külön üdvözlöm a fiatalokat, akik gyönyörű népviseletet öltöttek magukra. Köszönöm, hogy eljöttek ma ide. Itt vannak Szent Gellért nyomdokain, aki egyházmegyénk első püspöke volt. Az ő közbenjárását kérjük, hogy mi is állhatatosak legyünk a hitben.

A 17 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a főpásztor azon az oltáron mutatta be, amely egykor Szent Gellért kőkoporsója volt.

Koncelebrált a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye és a Szeged-Csanádi Egyházmegye több papja, mintegy harmincan, akik a zarándokcsoportokkal együtt érkeztek. A szentmise zenei szolgálatát Kercsó Béla helyi kántor, Johann Fernbach, Simona Mustețiu, Agigheoleanu Antonio Leonard és a helyi templomi kórus látta el.

Szentbeszédet magyar nyelven Király Árpád főesperes, arad-ségai plébános, német nyelven Miklós Csaba majláthfalvi plébános, román nyelven pedig Kapor János kisjenői plébános mondott.

Püspökségünk első székhelyére zarándokoltunk. Zarándokolni annyit jelent, mint úton lenni Isten felé, és átélni azt, hogy Isten népének nagy családjához tartozunk – fogalmazott homíliájában Király Árpád főesperes. – Mindannyian egy adott céllal érkeztünk, nem a kíváncsiság hozott ide minket: úgy éreztük, hogy Szent Gellérttől van mit tanulnunk; úgy éreztük, hogy szükségünk van arra, hogy hitünkben erősödjünk és lélekben feltöltődjünk itt, az ő szarkofágjánál.

Kapor János kisjenői plébános szentbeszédében felelevenítette a 2000-es ifjúsági világtalálkozót, amikor úton a római világeseményre a temesvári egyházmegye és a Szeged-Csanádi Egyházmegye fiataljai felkeresték Muranóban Szent Gellért nyughelyét, és szentmisén vettek részt a szent ereklyéit befogadó Szent Donát-templomban. A plébános kiemelte, mennyire fontos a fiatalok hitben való nevelése, oktatása.

Miklós Csaba majláthfalvi plébános prédikációjában az egyházmegye alapításáról, Gellért szerzetes püspökké való kinevezéséről beszélt, hangsúlyozva: Szent Gellértre a ma itt élő hívek is lelkiatyjukként tekinthetnek.

A szentmise végén Bene Tamás helyi plébános megköszönte Pál József Csaba temesvári megyéspüspöknek, hogy bemutatta a szentmisét, a hívek imádságos jelenlétet, és mindenkit meghívott a plébánia udvarán szervezett agapéra.

A záróáldást követően a főpásztor megáldotta a búcsúünnepi Kirchweih-csokrot (Kirchweihstrauß).

Idén a Német Demokrata Fórum és elnöke, Johann Fernbach, valamint Lucian Oprea, a Pusta Kulturális Egyesület és számos partner kezdeményezésére és szervezésében német, magyar, román, bolgár, román és szerb népviseletbe öltözött fiatalok érkeztek körmenetben a csanádi templomba, majd a liturgiát követően kulturális, zenés, táncos műsort adtak elő.

*

A Pozsonyi évkönyv 1030-ban említi Szent Gerard püspökké szentelését. Szent István, Magyarország királya ugyanis rábízta az új Morisena, később Csanád nevet viselő egyházmegye vezetését. A régi egyházmegye közel kilenc évszázados fennállása után három részre oszlott, amelyek ma Romániában, Magyarországon és Szerbiában fekszenek. Szeptember 24-e a három utód és testvér egyházmegye, a magyarországi Szeged-Csanádi Egyházmegye, a szerbiai nagybecskereki (zrenjanini) egyházmegye és a romániai temesvári egyházmegye számára az első csanádi vértanú püspök tiszteletének napja.

Forrás: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Astrid Weisz; Simona Lungu

Magyar Kurír