Ezúttal a nagybecskereki Nepomuki Szent János Római Katolikus Plébánia hittanosai tevékenykedtek a főpásztorral együtt a teremtett világ védelmében. Az eleméri templomkertben végzett munkában három felnőtt – Elias Ohoiledwarin SVD, Lébhaft Mária és Lufi Denisz – is segítségükre volt. A tölgyfacsemetéket a muzslyai szalézi atyáktól kapták.
Az egykor virágzó eleméri plébániaközösségből – amelyet Nagybecskerekről látnak el –, mára szinte teljesen „elfogytak” a hívek.
A faültetési akciónak külön üzenete is van: a megmaradás, a közösség jövője érdekében is tevékenykedtek a fiatalok.
A trianoni szerződés aláírásáig Elemér a Nagybecskereki járáshoz tartozott. A kétezres évek elején 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.
Noha az eleméri Szent Ágoston-templom a vajdasági magyarság fontos szent helye, nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. A kétezres évek elején még 130 nyilvántartott híve volt a filiának, a legutóbbi kimutatások szerint a katolikusok száma mára mindössze 15-20 főre tehető.
A templomot az aradi vértanúként ismert Ittebői és Eleméri Kiss Ernő kegyúr költségén kezdték építeni 1845-ben, és Szent Ágoston tiszteletére szentelték 1847. október 24-én. Az 1902-ben vásárolt orgona, valamint a teljes bútorzat megsemmisült a második világháború végén, a templomot meggyalázták.
1951-től a legszükségesebb javítások és újraszentelés után – amit Jung Tamás akkori nagybecskereki esperes, plébános végzett – kezdték ismét használni. Kiss Ernő aradi vértanú a templom kriptájában nyugszik. A templom minden évben egyszer, október 6-án megtelik, amikor összegyűlik a Vajdaság magyarsága. Ezen alkalommal határon inneni és túli egyházi, politikai és társadalmi szervezetek képviseltetik magukat a szentmisével kezdődő megemlékezésen és koszorúzáson, Kiss Ernőre és az aradi vértanúkra emlékezve.
Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria