Christian Carlassare nagy hálát érez a pápa iránt, aki július 4-én Dél-Szudánban felállította a bentiui egyházmegyét, és kinevezte őt ennek a két részből álló egyházi körzetnek a püspökévé. Az egyik rész Unity államban található, amelynek Bentiu a fővárosa, a másik rész a dinka törzshöz tartozó Rouen autonóm közigazgatási területén fekszik. Hatalmas, közel 38 ezer négyzetkilométeres terület, több mint egymillió lakossal.
A bentiui egyházmegye létrehozásához szükséges területet részben a malakali egyházmegyétől vették át, amely túl nagyra nőtt ahhoz, hogy továbbra is teljes körű lelkipásztori ellátást tudjon nyújtani minden kereszténynek. Ezenkívül pedig – mondta el Carlassare – „nehéz volt elképzelni, hogy az egymástól ennyire különböző közösségek számára közös lelkipásztori tervet lehessen megvalósítani”.
Az olasz származású misszionárius, aki közel húsz éve él Dél-Szudánban, a vatikáni médiának kifejtette: tisztában van azzal, hogy mostantól kezdve sok mindent kell majd felépíteni: „Valóban sok mindent kell majd létrehozni, mert az elmúlt évek etnikai konfliktusa különösen erősen érintette Bentiut, de az emberek erősek, a hitük komoly múltra tekint vissza. Fáradságos küldetés lesz számomra, de beteljesíti az életemet olyan misszionáriusként, aki mindig ennek a népnek a szolgálatában állt”.
Bentiu közelmúltbeli missziós történetének van egy örömteli része, még ha a polgárháborúhoz kötődik is. A háború „sok embert arra kényszerített, hogy elhagyja földjét, és a városba menjen, ahol megismerték az evangéliumot. Miután visszatértek közösségeikbe, összegyűjtötték a szegénységben, konfliktusok között élő embereket, és segítettek nekik, hogy megismerjék Jézus tanításait”. Így az 1990-es évektől napjainkig megsokasodtak a megtérések, és számos keresztény közösség alakult, amelyeket készséges és jó katekéták vezettek. „Bár a papok száma mindig is kevés volt ezen a területen, a közösségek élnek, köszönhetően a sok laikus elkötelezettségének” – tette hozzá a püspök.
Több mint hatszáz katekéta van ebben az egyházmegyében, ahol legalább 600 ezer keresztény él. Mindössze hét plébánia van, nagy területen szétszórva: három a dinka törzs, négy pedig a nuer törzs területén. Az egyházmegyés papok is kevesen vannak még, jelenleg csak heten, míg a szeminaristák száma körülbelül tíz, köztük két diakónus, akiket hamarosan felszentelnek. Misszionáriusból sincs sok: két kapucinus a lengyel tartományból, és három komboniánus.
Carlassare – aki három éven át a rumbeki egyházmegye élén állt, és akit 2021-ben, nem sokkal püspöki kinevezése után otthonában lábon lőttek – jól ismeri a kelet-afrikai ország örömeit és bánatait. Jól tudja, hogy a háború, az összecsapások sebeket ejtettek a társadalom szövetén, és a konfliktusok okozta nehéz helyzetet, amelyet a rossz, a béke és a fejlődés biztosítására képtelen kormányzás generált, most az áradások még inkább súlyosbítják. „Erős az ellenségeskedés a dinka és a nuer közösségek között is, ennek a felszámolásában segítenünk kell. Hisszük, hogy a megbékélés lehetséges, és egyházunk számára ez valóban fontos feladatot jelent” – vallja.
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű oldala
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria