A tudatos értékválasztás a legfontosabb – Beszélgetés Hankó Balázs miniszterrel

– Tavaly, december 6-án találkozhattam XIV. Leóval, alig egy évvel azután, hogy hasonló keretek közt Ferenc pápával beszélgethettem audiencia keretében. Mindkettő felemelő élmény volt számomra. XIV. Leó pápával természetesen a szentévről beszélgettünk. Mi, magyarok is a remény zarándokai voltunk és vagyunk. A jubileumi év rendezvényeihez igyekeztünk magunk is hozzájárulni, mintegy kétszáz programot valósítottunk meg.  A Római Magyar Akadémia hatvanezres látogatószáma vagy a Via Giulián megrendezett, magyar szervezésben megvalósult kiállítás jelezte nemzeti kultúránk és a keresztény értékek egybefonódását. 

Az audiencián miniszterként a Szentatya áldását kértem a magyar fiatalokra, a családokra, a magyar tudományra és kultúrára, hiszen modern keresztény kormányként a tevékenységünket alapvetően meghatározza a nemzeti és a keresztény szellemiség itt, Európában, sőt Európán túlmutatóan, világszinten is; gondolok itt többek közt a magyar miniszterelnöki delegáció tagjaként az Amerikai Egyesült Államokban tett legutóbbi látogatásra.  A Szentatyával való találkozásomnak emellett persze személyes vonatkozásai is voltak. 

– Ez utóbbiakról is tudhatunk részleteket?

– Természetesen. A családommal a gödöllői Szentháromság-plébániatemplom közösségének aktív tagjai vagyunk. Így egyházközségünk üdvözletét is elvittem Rómába. Európai városokban ma sajnos ritkán épül új templom, és Gödöllő e ritka kivételek közé tartozik. Ezért Balogh Péter Piusz gödöllői premontrei apát, Piusz atya a lelkemre kötötte, hogy amikor találkozom Leó pápával, adjam át neki az újonnan felépült premontrei apátság egyik alapkövét. Ezt meg is tettem. Amikor a Szentatya meglátta a követ, megkérdezte tőlem, hogy kérek-e áldást rá. Meglepődött és örült, amikor azt válaszoltam, hogy az alapkövet neki hoztam ajándékba. 

– A pápai audiencián túl más vatikáni programon is részt vett? 

 – Nagyon fontos volt Renzo Pegoraro atyával, a Pápai Életvédő Akadémia elnökével való találkozásom is. A Szent II. János Pál pápa által létrehozott intézmény legfőbb feladata, hogy megfelelő kontextusba helyezze a modern kor kutatási eredményeit és a Katolikus Egyház tanítását. Az akadémia elnökével több kérdésről tárgyaltunk, egyebek mellett a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásának módjáról is egyeztettünk. A Pápai Életvédő Akadémia deklarációjának e témára vonatkozó alapvetése az, hogy ne személyesítsük meg az MI-t. Mi, magyarok gyakorlati módon járulunk hozzá ehhez a területhez: egymillió dollárral támogatjuk a Washingtoni Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatásait a mesterséges intelligencia etikus használatával kapcsolatban. Harmadik félként meghívtam ebbe a projektbe a Pápai Életvédő Akadémiát is. Megemlítem még, hogy a megújult hazai kutatási hálózat létrehoz egy olyan kutatóközpontot, amely a modern technológiának a keresztény elvek szerinti használatát vizsgálja, többek közt az egészségtudomány területére vonatkozóan. Ebből is látszik, hogy Magyarország elkötelezett a keresztény oktatás mellett. A Pápai Életvédő Akadémia elnökével folytatott beszélgetésnek emellett markáns része volt a magyar családpolitika is.

– Ez hogyan került előtérbe a tárgyaláson?

– Az életvédő akadémia elnöke rendkívül tájékozott volt a magyar családügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Szinte magától értetődően merült fel ez a téma. Egyrészt annak alapján, hogy napjaink Európájában mi vagyunk az egyedüli modern keresztény kormány, és Magyarország a teremtett világ rendje szerinti családok mellett áll ki. Hazánkat ezért elítélik Európában, pénzügyi szankciókat alkalmaznak ellene, mi mégis szilárdan kitartunk az említett értékek és a családok mellett. Egyébként nemcsak elvekben vagy a  szabályozásban  tesszük ezt, hanem az anyagi biztonság terén is. Amikor a munkavállalás, a családalapítás, a gyermekvállalás egymást erősítő támogatását helyezzük a középpontba, akkor a keresztény tanítás elvei jelennek meg az intézkedésekben. A házasságkötések növekvő száma mellett Magyarországon sikerült ötven százalékkal csökkenteni az abortuszok, és negyven százalékkal a válások arányát. Azt kell mondanunk, hogy a családokat védő politikát alakítottunk ki, és ezt emeljük nemzetközi szintre, amikor például együtt gondolkodunk az USA-val, amely szintén a családot tekinti a társadalom alapegységének. Ugyanakkor figyelünk a fiatalokra is, ennek példája az új Otthon Start program, amelynek igénylésénél nem feltétel a házasság, de aztán tovább lehet kombinálni ezt a CSOK Plusz vagy a Falusi CSOK programokkal. Azt gondolom, ez figyelemre méltó a jelenlegi, individualizálódott társadalmakat nézve. Örömmel említem meg a családtámogatási intézkedéseket, amelyek révén félmillió édesanya SZJA-mentes lesz, és amelyek keretében a családi adókedvezményt megduplázzuk, s minden második gyermekes családnak új otthont tudtunk biztosítani. Az idősebbek  melletti kiállás is része ennek a családpolitikának.

A Pápai Életvédő Akadémia elnökével mindemellett természetesen a béke és a biztonság kérdéséről is beszélgettünk. Mi Magyarországon pedig nemcsak békét, hanem békességet szeretnénk, ebben az irányban vagyunk elkötelezettek.

– Említette, hogy tárgyaltak a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Hogyan látja a család és az oktatás összefüggéseit a digitalizáció korában, különösképpen a gyermekek, fiatalok védelme terén?  

– Amikor a mobiltelefon-használat korlátozása, kordában tartása elindult Magyarországon, óriási ellenérzések voltak ezzel kapcsolatban. Mi nem azt mondtuk, hogy a digitális eszközöket nem szabad használni, hanem azt, hogy elsősorban tanulásra használjuk, és ne a figyelem elszívására. Egyébként Olaszországban is hasonló szabályozást vezettek be. Büszkén említem meg a hazai Déryné programot, amellyel együttműködésben egy új mentálhigiénés, prevenciós, a digitalizáció veszélyeit mérséklő programot indíthattunk el: a „Láss. Hallj. Érts.” kampányba Gödöllő környékén gyógyszerészként magam is bevonódom, az egészségprevenció kapcsán tartok előadásokat. A program másik neve: „Ne bánts, világ”; alapvetően a másik emberre figyelésről, a szeretetről szól: lásd, halld, értsd meg a másikat, hiszen digitalizálódó világunkban gyorsan elszigetelődünk egymástól, pedig az osztályokban, a közösségekben, a csoportokban elengedhetetlenül szükséges a másikra való odafigyelés. A drámapedagógia, a színház, a művészet  módszereivel, illetve a mobiltelefon-függőségről, a szerfüggésről szóló egészségprevenciós előadásokkal tudunk előrelépni ezen a területen. Mindezt azért hozom szóba, mert ebből is látszik, hogy a magyar oktatás és az oktatási rendszer kifejezetten figyel ezekre a szempontokra.

A felsőoktatásban megjelennek a közösségeket, a diákokat támogató programok, amelyeket a covid és a  digitalizáció okozta nehézségek miatt indítottunk el. Ilyen például a felsőoktatás szintjén a kormányzati kezdeményezésre életbe lépett hallgatói életút-támogató pályázat. Ugyanakkor a szakképzésben is figyelmet  fordítunk a közösségformálásra. A magyar oktatás sajátja ez a szemlélet. Azt is  látnunk kell, hogy tudatos döntés eredményeként a felsőoktatási intézmények körében az elmúlt bő egy évtizedben erősödött  az egyházi fenntartás. Jelenleg  az egyetemisták tizenkét százaléka tanul egyházi fenntartású felsőoktatási intézményben, ez néhány évvel ezelőtt hat százalékról indult. Több mint hatvan százalékuk a Pázmányra  jár, több mint tizenegy ezres a hallgatói létszám. De kilencezer diákkal ott van az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is, amely valahol személyes  büszkeségem is; Ternyák Csaba érsek úrral  és a rektor asszonnyal közösen sokat dolgoztunk azon, hogy az egri katolikus egyetem a  tanárképzés egyik bástyája legyen.

– Mindkét  intézmény jelen volt a nemrég megrendezett Educatio kiállításon. Milyen tapasztalatokat szerzett a rendezvényen, ahol a Kérdezd a minisztert! programon Önnel is találkozhattak a diákok?

– Szeretek a fiatalokkal beszélgetni, ez a létem egyik alapja, hiszen semmelweises egyetemi professzorként is hozzászoktam ehhez. Örülök, amikor a hallgatók kérdésekkel bombáznak. A Kérdezd a minisztert! is ilyen esemény, ahol akár ötleteket, jó gondolatokat is kaphatunk a kérdezőktől, és lehet eszmét cserélni, vitázni is. Az Educatio kiállításon látszott az egész megújult felsőoktatás lényege: verseny zajlik a fiatalokért. Ha pedig verseny van, akkor jobbak az eredmények, ha jobbak az eredmények, sikeresek a fiatalok. Büszke vagyok arra, hogy választási lehetőséget tudunk adni a fiataloknak. Kiváló egyetemeink vannak, a Pázmánynak külön gratulálok, hiszen a világ harmincezer egyetemét felölelő tavalyi rangsort nézve benne van az első öt százalékban, ez nagyon szép eredmény. 

– A katolikus egyetemeknek is talpon kell maradniuk a versenyben.

– Igen, természetesen, ugyanakkor az értékrend vállalása a legfontosabb.

– A kultúra területén is napirenden vannak értékrendi viták.

– Így van, s a magyar kormány e téren sem rejti véka alá a szempontjait. Ahogy egyértelmű számunkra, hogy a teremtett világ szerinti családok mellett állunk,  ugyanúgy az Alaptörvényben is megvalljuk keresztény kultúránkat, amely a  magyar nép és  nemzet hagyományán alapszik. Ezt a nemzeti örökségünket, kincsünket nemzedékről nemzedékre tovább kell adnunk. Ez a csodálatos magyar kultúra határokon át ível, és amikor mi kultúrát támogatunk, fontos döntési szempontunk, hogy a magyar kultúrát támogassuk és azokat az alapvető értékeket, amelyek a keresztény kultúrában megfogalmazódnak. A mindent eltörölni akaró woke-ideológia – amely  Európa-szerte eluralkodott – azokkal az alapvetésekkel megy szembe, amelyek Európát Európává tették. Ez a három pillér a  zsidó–keresztény  kultúra, a római jog és a görög filozófia. Hová lesz Európa, ha a keresztény kultúra megszűnik? A zéró kereszténység Európa önfeladását jelentené. 

Azt látom, hogy sokan félreértik, vagy tudatosan félreértelmezik a kultúra szabadságát. A kultúrának szabadnak kell lennie, de a szabadosság másokat kirekeszt, kizár. A szabadságot támogatjuk, a szabadosság viszont szembemegy az értékekkel.  Mi kultúrakedvelők vagyunk, az Európai Unió  átlagának dupláját fordítjuk a kultúra finanszírozására. A Csoóri Sándor program  keretében a teljes Kárpát-medencére kiterjedően két és  fél milliárd forinttal finanszírozzuk a néphagyományok erősödését. A támogatottak több mint harminc százaléka külhoni. De például ötszázmillió forinttal támogatjuk a vallásos könnyűzenei produkciókat, gitáros zenekarokat, énekkarokat, rendezvényeket. Háromszázötven település orgonája tudott megújulni a támogatásunkkal. Egy hazaszerető, patrióta, modern keresztény kormány tudatos értékvállaláson alapuló döntései ezek, legyen szó felsőoktatásról, szakképzésről, ifjúságpolitikáról, családügyről, kultúráról vagy tudományról. 

Fotó: Lambert Attila 

Körössy László/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. február 1-jei számában jelent meg. 

Pápai Életvédő Akadémia