A változást bennünk is és a világban is Isten adja – Elkezdődött az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó

Egerszalók hajója vízre szállt és mély vizeken indul el, a kapitány a helyén van – kezdte tanítását Kerényi Lajos, majd felidézte a kezdeti időket, amikor titokban jöttek össze itt a fiatalok a templomban. A piarista szerzetes úgy fogalmazott, idén Szent Józsefre bízták az együttlétet. Hozzátette: új világra van szükség, mert a Sátán rombolni akar, s küzdeni kell a halál civilizációja ellen – ebben segítenek a találkozó előadásai.

A négynapos program első napján az előadást követően a PáterRock zenekar adott koncertet, melyet a nyitó szentmise követett, ezután a Szent Ferenc Kisnővéreivel közbenjáró imádságon és szentségimádáson vehettek részt a fiatalok.

A találkozó nyitó szentmiséjét Ternyák Csaba egri érsek celebrálta, aki homíliájában Szent Józsefről és arról elmélkedett kit is hívunk igaz embernek a mai világban.

A főpásztor köszöntötte a találkozóra ellátogatott papokat, különös tisztelettel a találkozó egyik megálmodóját, Kerényi Lajos piarista szerzetest, a szolgálatot végző önkénteseket, valamint azokat, akik évről évre visszajárnak a programra és azokat a fiatalokat is, akik nyári szabadidejükben mély lelki feltöltődésre és értékes programra vágyva érkeztek Egerszalókra, „Szalókországba”.

A főpásztor elsőként a mai világ szemüvegén keresztül mutatta be a példaképeket. Vannak, akik olimpikonokat, mások influenszereket, vagy pénzembereket szemelnek ki, akiket követhetnek. Kevesen választanak a szentek közül példaképeket.

A fiataloknak jó része még nem érett meg arra, hogy az Istenre kinyissa az életét – tette hozzá az érsek. – E találkozó által az egyházmegyében nem arra törekszünk, hogy sokakat meghívjunk, hanem hogy akik itt vannak, azokat segítsük abban, hogy mélyre ássanak. Mélyre ássunk, vagy úgy is mondhatnánk, hogy evezzünk a mélyre, ahogy Szent II. János Pál pápa mondta az új évezred elején. Ugyanis aki eljön egy ilyen programra, olyan, mint a mustármag, amelyben megvan a potenciál, hogy nagy fává növekedjék, vagy mint a só, amely ízt ad a világnak. Vagy a kovász, amely az egész tésztát képes megkeleszteni. Mert a növekedést és a változást bennünk is és a világban is Isten adja.

Az érsek ezután a találkozó mottójáról elmélkedett. Szent József, az üdvözítő nevelőapja a Szentírás tanúsága szerint igaz ember volt. Milyen ritkán fordul elő, hogy valakiről így vélekedünk.

Sokféle jelzőt mondunk ma emberekre, akiket meg akarunk dicsérni, de nagyon ritkán fordul elő, hogy azt mondanánk rá: ez egy igaz ember!

Mitől lett ő igaz? Vajon mi igaz emberek vagyunk? Lehetünk-e, és hogyan lehetünk mi is igaz emberek? Ezek azok a kérdések, amelyek ezekben a napokban foglalkoztatnak bennünket, a Kármelhegyi Szűzanya szentélyének közvetlen közelében, Mária mellett – mondta Ternyák Csaba érsek. József is Mária mellett élte le az életét; mi is Mária mellett szeretnénk megtanulni igaz emberré válni. Szent József, mint a Boldogságos Szűzanya jegyese igaz volta óhatatlanul kapcsolatban volt Máriával és a rábízott gyermekkel.

Bár József hús-vér férfi, ácsmester volt, aki a munka révén ismerte meg Istent és a világot, az álmok embere is volt.

Nem álmodozó, hanem olyan, aki képes volt, tudott álmodni. Lehet azért, mert még éjszaka is a nyomasztó kérdések gyötörték, ezekre több alkalommal is álmában kapta meg a választ, és álmaiban ismerte fel Isten akaratát.

Szent József egész életét bizonyos értelemben háttérben töltötte, az evangéliumok nem róla szólnak. De Szűz Máriáról is viszonylag röviden beszélnek az evangéliumok, hiszen Jézus áll a központban. Egyszer sem szólal meg az evangéliumokban Szent József, csendben szolgál. Némasága azonban nem jelentéktelenségről árulkodik. Négy álmáról is tudunk, amelyek azokkal a feladatokkal kapcsolatosak, amiket az Úr bízott rá. Ha sorra vesszük álmait, az az érzésünk, hogy olyan volt ő Mária és Kisjézus mellett, mint egy „személyi testőr”.

Tudjuk Ferenc pápáról, hogy Szent József különleges tisztelője és legnehezebb ügyeit úgy bízza rá, hogy egy cédulára felírja, ami foglalkoztatja, és a papírt beteszi egy alvó Szent Józsefet ábrázoló szobor alá. A pápa 2020-ban apostoli levelet írt abból az alkalomból, hogy 150 évvel korábban nyilvánították Szent Józsefet az Egyház fővédőszentjévé. Ebben az írásában elmélkedik Szent József négy álmáról. Első álma kapcsán arról ír, hogy Józsefet erősen felzaklatta Mária érthetetlen terhessége. Nem akarta nyilvánosan bevádolni, ezért úgy döntött, hogy titokban küldi el. Súlyos dilemmáját az álmában kapott angyali üzenet segített megoldani. Engedelmeskedett az Úr angyalának, Isten üzenetének, nem vitatkozott, nem értetlenkedett, hanem megértette, hogy mit várnak tőle, és ezzel mentette meg a rábízottakat.

A második álomban szintén angyal parancsolja meg Józsefnek, hogy meneküljenek Egyiptomba. A harmadik álomban szintén egy angyal tájékoztatja, hogy már megszűnt a veszély, és visszatérhetnek Izrael földjére. Negyedik álma pedig arra vonatkozott, hogy Názáretben telepedjenek le.

Érdekes az, hogy ez a József ugyanúgy sokat álmodott, mint az a József, akiről az Ószövetségben olvashatunk. A Józsefek álomlátók, és a Józsefek tudják is értelmezni saját álmaikat.

Szent József négy álmából láthatjuk, hogy ő olyan őr volt, aki „éberen aludt”, éjjel-nappal vigyázott Máriára és a rábízott gyermekre, értük élt. Ez volt a hivatása. Akinek pedig hivatása van, az nem önmagáért, hanem másokért él. Talán éppen ezért van ma olyan kevés pap, tanár, orvos, egészségügyi munkatárs – olyanok, akiknek az emberek szolgálatára kell vállalkozni. Talán azért bomlanak fel házasságok, hullanak szét családok, maradnak sokan egyedül, mert szívesebben élnek önmaguknak, mint másoknak vagy másokért. Pedig önmagunknak élni unalmas, szomorú, végső soron önpusztító. Szomorú, aki egyedül önmagának él, és csodálkozik, hogy nincsen öröm az életében, elfelejt mosolyogni, nevetni, kacagni. Míg másoknak élni azt jelenti, hogy igazi belső örömre és nagyszerű energiaforrásra találunk. Szent József igaz volta abban állt, hogy mindig éberen és nyitottan fogadta Isten üzeneteit, amelyeket álmában kapott, és egyre inkább megtanult a rábízottakért élni.

Ki tehát az igaz ember? Az, aki képes másokért élni

– fogalmazta meg a főpásztor, majd arra buzdította a fiatalokat, hogy tanuljanak meg másokért élni, és Szent József példája legyen útmutatás számukra, hogy jó édesapák és édesanyák legyenek, és igazi hivatást válasszanak.

Ehhez segítséget nyújt, és ma is érvényes az az ószövetségi ígéret, amely nemcsak a választott népnek, hanem Isten új választott népének, az Egyház tagjainak, nekünk is szól: Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön! Mindenki szeretne hosszú életű lenni; egy fontos recept hozzá, hogy tiszteld és szeresd a szüleidet.

Amikor arra törekedtek, hogy ti is igaz emberek legyetek, akkor sajátítsátok el az Isten üzenete értelmezésének képességet is – tette hozzá az érsek. – Elmélkedjetek, imádkozzatok, gondolkodjatok, fejtsétek meg, hogy mit üzen nektek az Isten. Szent József példája nyomán próbáljatok meg ne önmagatokkal foglalkozni, hanem tanuljátok meg életeteket mások szolgálatába állítani – buzdította a fiatalokat Ternyák Csaba.

XVI. Benedek pápa gondolatait idézve azt mondta:

hajtsátok végre életetek „kopernikuszi fordulatát”, vagyis lépjetek ki életetek középpontjából, és engedjétek oda magát az Istent, hogy ő legyen a középpontban. Ha ő lesz a középpontban, akkor a másik emberben is felfedezed őt.

Bennünket nem az tesz igazzá, hogy milyen sikeresek vagyunk, hanem az Úr tesz igazzá, mert ő az, aki álmában is megáldja azt, akit szeret.

Honnan tudhatjuk, hogy szeret bennünket az Isten? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Egyedül a hitből. A hit tanítja nekünk, hogy az Isten szeret bennünket, hiszen az életét adta értünk. Azért lehetünk igazak, mert ő meghalt értünk. Sőt, valójában jobb lenne úgy mondani, hogy nem értünk, hanem helyettünk halt meg. Ilyen a mi Istenünk, ilyen jóságos, irgalmas, türelmes, aki szüntelenül megbocsát, nekünk csak kérnünk kell az ő bocsánatát. Használjuk ki ezt a hatalmas kincsestárat, amelyet az ő szenvedése, halála jelent a mi üdvösségünk szempontjából.

Pál apostol megtérése előtt büszke, vallásos, buzgó ember volt. Meg volt győződve arról, hogy akkor igaz valaki, ha lelkiismeretesen betart minden előírást.

Valójában azonban őt sem az előírások betartása tette igazzá, hanem a találkozás, ami a damaszkuszi úton történt. Ez tesz bennünket is igazzá: a Jézus Krisztussal való találkozás.

Nem saját erőfeszítéseink által leszünk igazzá, ez ugyanis gőghöz vezet. Krisztus az, aki kegyelmével igazzá tesz bennünket. A belé vetett hit tesz minket igazzá. Ha hiszünk Jézusban, akkor ez a hit az, ami igazzá tesz bennünket. Így bűneink, gyengeségeink ellenére is lehetünk igazak, mert hozzákapcsoljuk Krisztushoz az életünket, és ez fontosabb minden másnál.

Ezt a hitet azonban a tetteink kell, hogy igazolják. Mert ahogy lélek nélkül a test halott, úgy a hit is halott tettek nélkül – olvassuk a Jakab levélben. A hit fénye teszi lehetővé számunkra, hogy felismerjük, milyen végtelen Isten irgalma és a kegyelem, amely a javunkra munkálkodik. A kegyelem erejét össze kell kapcsolni az irgalmasság cselekedeteivel, hogy tanúságot tegyünk arról, milyen nagy az Isten szeretete – zárta szentbeszédét Ternyák Csaba érsek.

Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat alatt kerekasztal- és csoportbeszélgetésekkel, koncertekkel várják a fiatalokat, valamint minden nap szentmise is lesz, melyeket élő adásban közvetít a Szent István Rádió és a Szent István Televízió YouTube-csatornája.

A részletes program ITT olvasható.

Az első napról további képek láthatók IDE KATTINTVA.

Szöveg: Domán Vivien

Fotó: Nagy Lajosné Kata és Balogh Ferenc

Forrás: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír