Az Apostoli Kamara középkori magyar vonatkozású anyagát összegyűjtő Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536) című forrásgyűjtemény két kötetének bemutatójára 2015. január 14-én 17 órakor került sor a budapesti Központi Szeminárium épületében. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban megjelent kiadványokat a Vatikáni Titkos Levéltár püspök prefektusa, Sergio Pagano méltatta, aki az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport meghívására érkezett Magyarországra.
Az esemény jelentőségét a munka szakmai eredményei mellett az adta, hogy ez volt az első alkalom, hogy e tudományos intézmény vezetője hazánkba látogatott. A köteteket a középkor-történeti kutatások kiválósága, Solymosi László professzor hetvenedik születésnapja alkalmából neki dedikálták.
A könyvbemutatót a kutatócsoport vezetője, Tusor Péter bevezető szavai nyitották meg. Az immár tizenhat kötetet megért sorozat megszületésének hátterét, körülményeit idézte fel, majd rámutatott, hogy a 2012-ben elnyert akadémiai pályázat új távlatokat nyitott. A kutatócsoport megalakulása az egyetem szempontjából is fontos, hiszen az egyetemi lét elsőrendű feladata a tudományos utánpótlás kinevelése, és az MTA–PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoporttal négyre emelkedett az egyetemen működő akadémiai kutatóműhelyek száma.
Ezt követően Sergio Pagano, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa ismertette a kiadványokat. Előadását azzal kezdte, hogy nagy elismeréssel tekint a sorozatra, s nagyon ritkák az olyan filológiailag alapos publikációk, mint amit a kezünkben tarthatunk. Szerkesztői azon a tudományos színvonalon állnak, mint a 20. század elejének nagy tudósai.
Az általános méltatást követően a két kötet dokumentumainak forrásául szolgáló Apostoli Kamara funkcióját és ebből kiindulva az összegyűjtött regeszták jelentőségét ismertette. Az intézményt VIII. Benedek pápa hívta életre a 11. században, működése a 13–14. században teljesedett ki. Ide érkeztek be a bevételek az egész katolikus világból, ebből finanszírozták a Szent Kollégiumot, a Római Kúria különféle intézményeit. A precíz regeszták olvasása több szempontból is hasznos. Egyrészt felmérhetjük belőle az egyes magyar püspökségek anyagi helyzetét, másrészt rámutatnak az egyes egyházi intézmények, illetve egyháziak gazdasági erejére.
Az Apostoli Kamarához a Vatikáni Titkos Levéltárban több sorozat kapcsolódik, melyekből a leggyakrabban vizsgált az Obligationes és a Solutiones. Sergio Pagano dicséretesnek tartja, hogy a Cameralia Documenta Pontificia szerkesztői a kutatást nem pusztán ezekre korlátozták, hanem valamennyi sorozatot párhuzamosan átnézték. Végül a kiadás során alkalmazott módszerekre tért ki. Megállapítása szerint a köteteknek teljesen korrekt a latinsága mind a rövidítések feloldása, mind pedig a pénznemek tekintetében. A jelzetek alapján valamennyi dokumentum könnyen visszakereshető. A könyvek bemutatását azzal a latin mondással fejezte be, hogy „a könyvekből újabb könyvek lesznek”, s annak a reményének adott hangot, hogy ez alkalommal is így lesz.
Előadását követően lehetőség nyílt arra, hogy a közönség kérdéseket tegyen fel a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusának. Érdeklődtek a XII. Pius korabeli dokumentumok kutathatóvá tételének időpontjáról, a Galilei-perre vonatkozó vatikáni kutatásáról. Egy hozzászólás nyomán pedig Sergio Pagano személyes élményeit is megosztotta Pásztor Lajossal, a Vatikáni Titkos Levéltár eddigi egyetlen magyar munkatársával kapcsolatban.
A könyvbemutatót Liszt Ferenc Villa D’Este szökőkútjai című zongoradarabja zárta.
Fotó: Czövek Tímea
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria