A vértanú ereklyéjét kísérve megkoszorúzták Boldog Brenner János egykori pécsi lakóházát

Hazai – 2025. december 17., szerda | 11:52

A 2018-ban boldoggá avatott, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanú lelkipásztora liturgikus ünnepének előestéjén, december 14-én Pécsen fáklyás, imádságos körmenettel és koszorúzással emlékeztek arra az áldozatra és tanúságtételre, amelyet Boldog Brenner János egész életében képviselt és halálával is megpecsételt. A körmenetet Máger Róbert püspöki irodaigazgató vezette.

A menet résztvevői végighaladtak azon az útszakaszon is, amelyet Brenner János elemi iskolásként, majd később a ciszterci gimnázium diákjaként is feltehetően nap mint nap megtett.

A Brenner család a három fiúgyermekkel az édesapa munkája miatt Pécsen, a Király u. 79. szám alatti lakóház emeleti lakásában élt 1941 és 1946 között. Erről tanúskodik a lakóház falán látható emléktábla.

Máger Róbert püspöki irodaigazgató a vértanú halálának évfordulóján koszorút helyezett el az emléktáblán.

A megemlékezés december 15-én délután a vértanú áldozópap életéről és szolgálatáról szóló film vetítésével folytatódott a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának földszinti előadótermében. A program pódiumbeszélgetéssel kezdődött, Szilágyi Andor rendező részvételével.

„Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28) – Brenner János újmisés jelmondata papi életének is vezérgondolata volt. Ezzel a lelkülettel élt és halt meg Krisztusért és a rábízottakért.

Rövid, de Istent szerető élete alatt minden a javára vált, még (vagy legfőképpen) a halál is, hiszen az ő vére is a kereszténység magvetése. „A jó pásztor életét adja juhaiért.” Brenner János ezt tette: életét adta hivatásáért, Krisztusért. Minden áldozatra képes volt. Nem félt a fenyegetéstől, az üldözéstől. 

Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt azon az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak mozaikdarabok állnak rendelkezésünkre – a gyanúsítottak, elítéltek vallomása, valamint néhány szemtanú visszaemlékezése és a nyomok –, amelyek alapján Kahler Frigyes jogtörténész rekonstruálta a történteket.

1957. december 14-én éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember zörgetett be a rábakethelyi plébániára azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját kellene ellátni a szentségekkel. Brenner János átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza közelében kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János komolyan veszi hivatását, ezért várták a megadott címen, ahol – nyakában hordozva az Oltáriszentséget magába foglaló tarsolyt – harminckét késszúrással megölték.

A boncolási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törése volt látható a holttesten. Ezt fojtogatással nem lehet előidézni, a sérülés úgy keletkezett, hogy ráléptek a nyakára és megtaposták. A reverendához tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak, és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. Nemcsak megölni akarták, hanem meggyalázni is.

Több mint 60 év elteltével Brenner Jánost hívek tízezreinek jelenlétében avatták boldoggá 2018. május 1-jén Szombathelyen, az Emlékmű-dombon.

Archív fotó és szöveg: Szombathelyi Egyházmegye

A Boldog Brenner János emlékére szervezett program „jó alkalmat kínált arra, hogy mindenki elgondolkodjon azon, hogy a mindennapokban hogyan tudunk mi magunk is ténylegesen a boldogok, a szentek nyomába lépni” – mutatott rá az emléknap üzenetére Máger Róbert atya.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria