A veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templom – Érsekségi ékességek (70.)

Ha a várból vagy a Cserhát felől keleti irányban tekintünk Veszprémre, eltéveszthetetlenül szemünkbe ötlik egy nagyméretű, neobarokk templom. Az Árpád-házi Szent Margitról nevezett templom 1938 óta őrködik a város felett; az akkori Szent István-emlékév kapcsán épülhetett föl a püspöki székhely újonnan betelepülő városrészében, amelynek katolikussága templom híján kezdetben a kereskedelmi iskola tornatermében, majd a vasutas kultúrház nagytermében gyűlt össze szentmisékre. Az ő lelki gondozásukra építtette Rott Nándor megyéspüspök (1917–1939) a Margit-templomot.

A Veszprém és az Árpád-házi szentek közötti kapcsolat egykorú a várossal. Egy évezreddel ezelőtt a legenda szerint a közelben ütközött meg államalapító szent királyunk a pogány Koppánnyal. Itt építtetett hitvese, Boldog Gizella székesegyházat a férjét győzelemre segítő Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ugyancsak Veszprémben, a hagyomány szerint a Szent György-kápolnában fogadott szűzi tisztaságot első királyunk tragikus sorsú trónörököse, Szent Imre herceg. Később, a tatárok kitakarodása után Margit, a második honalapító, IV. Béla király (1235–1270) lánya a domonkos apácák veszprémi kolostorában élte gyermekkorának első éveit. Az egykori zárda romjai a veszprémi vár alatt ma is őrzik emlékét. A szent életű királylányt a kezdetektől boldogként tisztelték. A hagyomány nem homályosult el a történelem folyamán, s közel hét évszázaddal később elkészült a Boldog Margit tiszteletére emelt templom Veszprémben. A hercegnő 1943-ban történt szentté avatását követően a szentegyház 1944-ben plébániatemplom rangot kapott. 1946-ban pedig a plébániaalapító főpásztor, az akkor már esztergomi érsek Mindszenty József (1945–1973) jóvoltából a főoltár mögötti fülkében elhelyezték a szent ereklyéit.

A templomépítkezés összköltsége 200 ezer pengőre becsülhető, melynek nagy részét az építtető főpásztor vállalta magára. A város az építési telek adományozásával segítette a híveket. Az építkezés viszonylag gyorsan, 15 hónap alatt lezajlott. A munkák megkezdését (1937. augusztus 2.) a kereszt felhelyezése (1938. május 1.), a harangszentelés (október 16.), és a püspöki benedikálás – megáldás – (október 23.) követte. Az ünnepélyes szertartásra vasárnap délelőtt 9 órától került sor, az alkalom fényét a székeskáptalan, a püspöki aula, a városi és a megyei hatóság tagjainak jelenléte emelte. Rott Nándor először kívülről, majd belülről áldotta meg a templom falait és az oltárt a papság zsoltározása közepette. Ezt követően a hívek is birtokba vehették Boldog Margit-templomot, ahol az első szentbeszédet Tóth Tihamér segédpüspök (1938–1939) mondta; az első szentmisét a főpásztor mutatta be.

Az épület 43 méter hosszú, 17 méter széles, a torony magassága 41 méter. A neobarokk templomhoz széles, pihenőkkel megszakított lépcsősor vezet fel. A kétszintes, kettős pilaszterekkel három szakaszra osztott főhomlokzat fölött hagymasisakkal zárt torony emelkedik. Az épületet Irsy Irsik László műépítész tervezte, a kivitelezők Linczmayer György és Kapuváry Gusztáv építőmérnökök voltak. Veszprém város legnagyobb méretű és befogadóképességű temploma.

A három részes főhomlokzat rendszerében is, alaprajzilag is elválik a templom tágas, egyhajós terétől. Az épületbe betérők észrevehetik a templom belső terének érdekes struktúráját: a padozat ugyanis az oltár felé lejt.

A főoltár Szent Margit-képét Krusnyák Károly festőművész készítette 1939-ben. A kép bal oldalán látható a templom építtetője, Rott Nándor püspök, jobb oldalon halványan egy „ősmagyar” férfi tartja a királyi hatalom jelképét, a hármas halmon álló kettős keresztet. Az oltárkép előterében Rosos Károly polgármester térden állva ajánlja fel a templomot Szent Margitnak. A tabernákulum aranyozott fafaragású.

Az oltár két oldalán Árpád-házi szentek szobrai láthatók: szemből nézve bal oldalt Szent Erzsébet, Szent Margit atyai nagynénje áll a rózsacsokorral, az oltár jobb oldalán pedig a névadó szent testvére, Szent Kinga a híres, sóbányába ejtett eljegyzési gyűrűvel. A főoltár tetején az uralkodó Jézus Krisztus, illetve két puttó látható. A főoltárt a budapesti Bittner cég készítette rózsaszín és krémszínű műkőből. A szószék is ugyanebből az anyagból készült, rajta a Jó Pásztor és két angyal szobrával. A keresztelőkút anyaga szintén műkő, amit Keresztelő Szent János szobra díszít.

Rott Nándor fél évig sem gyönyörködhetett a várbeli püspöki palotából a Boldog Margit-templomban. A megyéspüspök 1939. március 3-án hunyt el, temetésére három nappal később, március 6-án került sor. A gyászszertartás a székesegyházban történt, ahonnan a temetési menet a Margit-templomhoz vonult. Rott Nándor végső nyughelye az általa emelt templom kriptájában van.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír