A veszprémi bazilika felszentelésére emlékeztek

A Zsilinszky Cecília karnagy vezényelte kórus most először egészült ki gyermekkarral. A hangversenyen Nagy Károly apátkanonok, a bazilika plébánosa elmondta, mennyire fontosnak tartja, hogy a székesegyháznak az egyházmegye szívének kell lennie.

Szent Mihály székesegyháza a püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt, ám Csák Péter hadai 1276 tavaszán a tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe. A török időkben a város tizenkétszer cserélt gazdát, hetven éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei püspök állíttatta vissza aztán a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdte a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltották egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetik az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újraalapította a plébániát, mely 1941-ig egyedül irányította a hívek szolgálatát. A kéttornyú, háromajtós székesegyház altemploma román kori eredetű a 11. századból. Szentélye gótikus a 14. század végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907–10-es restaurálás során nyerte. 1970–75-ben megújították külsejét, kibontva és bemutatva középkori maradványait.

A jelenlegi székesegyházat 1910. október 5-én szentelte fel báró Hornig Károly veszprémi püspök.

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír