A Veszprémi Püspöki Könyvtár – Érsekségi ékességek (126.)

A Veszprémi Püspöki Könyvtár állományának gerincét Padányi Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly püspökök könyvgyűjteménye adta. Rott Nándor (veszprémi püspök 1917–1939) is sokat áldozott a könyvtárra. Válogatott hazai és külföldi művekkel, folyóiratokkal gazdagította a gyűjteményt és elindította a könyvhagyatékok együttes kezelését, rendezését, szakszerű feltárását.

Neumayer Károly püspöki könyvtáros 1962. április 20-án kelt feljegyzése szerint a több helyiségben tárolt püspöki könyvtár anyagának feldolgozása már 1925-ben megindult. Mivel a könyvtár kezdettől fogva helyhiánnyal küzdött, ezért a raktári rend kialakításakor a mechanikus, zártsoros elhelyezést választották kiegyenlített nagyságú szakaszokkal. A szakaszok hosszát a polcszélesség határozta meg. A polcokat az éppen szükséges méretmagasságra állítva biztosították a maximális helykihasználást. A feldolgozó munka elindítója a jelzet jelölésére az elülső könyvtábla felső bal sarkára ragasztott négyszögletes papírcímkét választotta, melynek felső részén Bibliotheca Episcopatus, alsó részén Wesprimiensis, középen pedig a számozógéppel rányomott raktári szám olvasható. A raktári jelzet a címoldal jobb felső sarkára ugyancsak számozógéppel került fel.

A kötetek állományba vétele, amely a lebélyegzést és a leltárba vételt jelentette, továbbá az egyetemes tizedes osztályozás (ETO) szerinti katalogizálás Megyesi Schwartz Róbert 1928. február 1-én kinevezett püspöki könyvtáros munkája volt. E nagy vállalkozásban testvére, Megyesi Schwartz Antal 1929. október 4-ig volt a segítségére. A címleltárba felvett kötetekről kartotékszekrényekbe tárolt szabvány méretű katalóguslapok készültek.

A leltárkönyvek egy-egy tételről az alábbi adatokat tartalmazzák: leltári szám; a könyv szerzője és címe; kiadója, a kiadás éve, száma; helyszám; tárgyjelző; kötés, nagyság; jegyzet. A könyvleltár lapjait többnyire írógéppel töltötték ki, de előfordul kéziratos bejegyzés is. A lapokra sorszámozó bélyegzővel készített oldalszámok kerültek, majd a könyvkötő kötetekbe rendezte őket. A leltárkönyveknek másodpéldányai is készültek; ezek nyomdai formanyomtatványa és a kötetek kiképzése eltérő volt az eredeti példányokhoz képest. Az eredeti leltárkönyvek harmadik kötete elveszett, így kizárólag a másodpéldányok köteteiben maradtak fenn a 21585–27018-as letári számok alatt felvett művek adatai.

1931 végére a püspöki könyvtár rendezett, szakszerűen feltárt gyűjtemény lett. Betűrendes és szakkatalógus állt az érdeklődők szolgálatára. Schwartz Róbert egészen 1942-es esztendőig látta el a könyvtárosi feladatokat is. A második világháború pusztításai után a könyvtári feldolgozó munka csak 1953-ban folytatódhatott Neumayer Károly munkájának révén.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye (kiemelt kép: Veszprémi Érseki Könyvtár)

Magyar Kurír