Az államalapítás, az első keresztény püspökség megalapítása és Veszprém története ezer szálon fonódik össze. Koppány vezér legyőzése és a keresztény magyar állam születése, Szent Imre herceg fogadalma, a koronázási palást készítése, Gizella királyné ereklyéje – államalapításunk meghatározó mozzanatai, valamint a hozzájuk kapcsolódó történelmi emlékek – mind-mind az első magyar püspökséghez köthetők.
„Minden bizonnyal Veszprém volt a Szent István király által alapított püspökségek közül az első. Talán nem véletlen, hogy így alakult, hiszen első szent királyunk itt aratott győzelmet Koppány felett” – mondta Szent István király veszprémi kapcsolódásairól Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója.
Ispánki József Szent István királyt és Boldog Gizella királynét ábrázoló ikonikus szobra mára a város jelképévé vált, az államalapítóhoz, valamint családjához köthető emlékekkel a várnegyed több pontján is találkozhatunk.
„A keresztény államiság kialakulását idézik fel a barokk korban épült, államalapítónknak szentelt ferences templom mennyezetképei. A karzaton Szent Imre herceg fogadalomtétele tűnik fel, a hajó feletti részben pedig az a jelenet látható, amikor Szent István fogadja a pápa követeit, és megkapja a koronát. A pápa másik ajándéka Istvánnak az apostoli kettős kereszt, amellyel a királyt apostolnak ismeri el a magyar nép megtérítése miatt. A mennyezetre festett történet további részleteit a várnegyedbéli túrákon ismerhetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Nagy Veronika.
Szent István legendája szempontjából ugyancsak fontos emlék a Szent György-kápolna is. A Szent István király legendájában fennmaradt történet szerint ugyanis Szent Imre herceg ezen a helyen tett szüzességi fogadalmat. Ugyanitt őrizték Szent György ereklyéjét is, amelyet államalapító királyunk a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott, majd Veszprémbe hozatott. A Szent György-kápolna ettől kezdve fontos és látogatott zarándokhellyé vált. Mindezt az épület küszöbén, a 14. századból ránk maradt latin felirat – „in limine no sedeto”, vagyis „ne üljetek a küszöbre” – is jelzi, amely az ebben az időszakban idelátogató zarándoktömegeket figyelmeztette a helyes viselkedésre. A koponyaereklyét később a Felvidékre akarták vinni a török elől menekítve, de útközben elporladt. A porladékból készült egy új ereklye, amelynek egy darabja Salzburgba került, majd onnan a mai Répceszentgyörgyre.
A „királynék városában” az Istvánhoz és Imre herceghez kapcsolható emlékeken túl nem szabad elfeledkeznünk Boldog Gizella örökségéről sem. Veszprém és környéke már Sarolt (Szent István édesanyja) kegybirtoka volt, a település Gizella életében pedig különösen nagy jelentőségre tett szert. A Veszprémi Főegyházmegye basilica minor rangú temploma, a Szent Mihály-főszékesegyház építtetését – 1030 körül – első szent királyunk felesége kezdeményezte, akinek karereklyéje ma is a főtemplomban, a Szent Imre-oltárnál található.
Egy másik hagyomány szerint a Veszprém-völgyi apácáknál készült az a hímzett miseruha, amelyet később koronázási palástként ismerhettünk meg. A hagyomány szerint Gizella saját maga hímezte ezt, hiszen királynéként elsősorban ő gondoskodott az egyházak felszereléséről. A kiemelt jelentőségű műtárgyat jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
A Gizella királyné nevét viselő 13. századi kápolnát Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században első királynénk tiszteletére újíttatta fel, és ezzel jelentősen hozzájárult a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. Az érseki palota és a nagypréposti ház között megőrzött épület ebben az időszakban kapta a ma ismert jellegzetes kaput és homlokzatot. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk karereklyéje a Gizella-kápolna megújítása után 2025-ben a nevét viselő kápolnába kerül majd át. Így Udvardy György érsek révén végül megvalósulhat, amit egykor Koller Ignác püspök tervezett.
Ahogyan erről már korábban is beszámoltunk, a veszprémi várnegyed Szent Istvánhoz, Gizellához és Imre herceghez köthető emlékeit a Veszprémi Főegyházmegye Work in Progress 2023 programsorozatának keretében tematikus vársétákon ismerhetik meg a látogatók, melyek során a várnegyedbeli beruházásban megújuló többi épület – többek között a Körmendy-ház, a Biró–Giczey-ház és a Szent István-templom (egykori ferences templom) – is bejárható. A Biró–Giczey-ház emeletén augusztus második felétől a Nemzeti Múzeum régészeinek friss kutatási eredményeit bemutató kiállítás várja a látogatókat. A vezetett séták keretében az érseki palota egyes terei és a Gizella-kápolna továbbra is megtekinthető, ugyanakkor hamarosan a Szent György-kápolnában zajló régészeti kutatásokba is bepillanthatnak az érdeklődők.
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye, wip2023.hu
Fotó: Nagy Lajos
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria