A Vigasztaló szentségei

A húsvéti idő a bérmálások ideje. Hangsúlyozni szokás, hogy a bérmálkozók a Szentlélek ajándékában részesülnek, de az Egyház valamennyi szentsége a Szentlélek ajándéka. Vegyük most sorra őket, és erősítsük meg magunkban a kapcsolatot, amely a szentségi élet ünnepi eseményei által a Lélekhez fűz bennünket!

A keresztségben a Krisztust a halálból új életre támasztó Szentlélekkel eltelve mi is újjászületünk. Isten Szentlelke lakást vesz életünkben, s szívünkben olykor szavakba sem foglalható sóhajtozásokkal, mély vágyainkkal egyesülve imádkozik, és arra biztat, hogy bizalommal Atyának szólítsuk Istent, aki gyermekeivé fogadott bennünket. A bérmálás során a püspök – vagy képviselője – kézrátételével az Egyház teljes jogú tagjává fogad, és felken krizmával, hogy a Felkentnek, Krisztusnak a Lelke szerint éljünk.

A gyógyítás szentségei a vigasztaló Szentlélek közelségének ajándékai. Bűnvallás után a feloldozás imájában kérjük az Atyát, aki Fia által „kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára”, hogy bocsásson meg, és adja meg a békét. Beteg és sokszor idős testvéreinket megkenve azért imádkozunk, hogy „nagy irgalmassága szerint” segítse meg őket az Úr „a Szentlélek kegyelmével”. A gyóntató és a betegeket látogató személy Isten vigasztalását és közelségét közvetíti. 

A szolgálat szentségei arra hívnak, hogy életállapotunk szerint egymás üdvösségén dolgozzunk. Diakónus szentelésekor a szentelő püspök a Szentlélek hűséget adó erejét kéri, hogy a szentelendő „a tettetés nélkül való szeretet” gazdagságában részesüljön. A pappá szentelendőknek azt kérjük, hogy „az evangélium igéi a Szentlélek segítségével az ő igehirdetésük által az emberek szívében gyümölcsöt hozzanak”, s a liturgiát és Isten népét bölcsen vezessék. A nászáldásban pedig így fordulunk Istenhez: árassza ki az új házasok szívébe a Szentlélek erejét, hogy szeretetének ajándékait osszák meg egymással, és kölcsönösen tanújelét adják, hogy közöttük lakozik.

Isten Szentlelke, vigasztalj és erősíts meg bennünket!

Fotó: Wikipedia

Magyar Kurír