A történelemben most másodszor beszélt katolikus egyházfő a világűrben tartózkodó űrhajósokkal, első ízben XVI. Benedek pápa tette ezt 2011 áprilisában, aki a bolygó jövőjéről és környezeti kérdésekről faggatta az akkori legénységet.
„Jó napot vagy jó estét kívánok! Amikor a világűrben van az ember, ezt sosem lehet tudni...” – köszöntötte az asztronautákat Ferenc pápa, aki a vatikáni VI. Pál aula kistermében ült, mikor műholdas kapcsolatba lépett a Nemzetközi Űrállomás legénységével.
A csillagászat, amelynek segítségével megcsodálhatjuk a világegyetem végtelen horizontjait, kérdéseket ébreszt bennünk: honnan jövünk, hová megyünk? Világűrbeli tapasztalataik alapján mit gondolnak az ember helyéről a világegyetemben? – kérdezte a Szentatya Paolo Nespoli olasz űrhajóst.
Randy Bresnik, az ISS amerikai parancsnoka azt mondta a pápának, hogy a legnagyobb öröm a világűrben keringő laboratóriumban dolgozni, mert minden „kissé más perspektívából látható, mint ahogy Isten megteremtette”.
Ferenc pápa azt is megkérdezte a három amerikai, két orosz és az olasz űrhajóstól, hogy miben lelik a legnagyobb örömet munkájuk során. Bresnik így válaszolt: „Az ember nem jöhet fel ide és nem láthatja a Föld leírhatatlan szépségét anélkül, hogy az meg ne érintené a lelkét.”
A következő kérdés arra irányult, a legénység tagjai hogyan értelmezik Danténak azt a megállapítását, amely szerint a szeretet mozgatja az univerzumot.
Alekszander Miszurkin orosz kozmonauta elmondta, az űrben olvasta Saint-Exupéry A kis herceg című regényét, és nagyon megragadta, ahogyan a kisfiú a szeretetet értelmezi. „A szeretet ad erőt ahhoz, hogy valaki másért odaadjuk az életünket” – mondta az orosz űrhajós.
Forrás: MTI
Fotó: News.va
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria