A zsidómentő mártír papra, Ervin Gáborra emlékeznek Budapesten

A Városmajori Katolikus Egyesület szervezésében január 24-én, szombaton 17 órától Göncz Balázs levéltáros történész tart előadást a kistemplomban Mártír papok Budán – Sorsok a XX. századi többszörös hatalomváltás évtizedében címmel.

Ezt a 18 órai szentmise követi a nagytemplomban, amely után szentségimádást tartanak Ervin Gábor szövegeivel és énekekkel. Ugyanezzel a mély lelkiségű tartalommal már szerveztek szentségimádást a plébánia tavaly nyári táborában.

*

Ervin Gábor 1912-ben született Budapesten, zsidó polgári családban. Hétéves volt, amikor szüleivel együtt megkeresztelkedett. Családjának baráti kapcsolatai voltak papokkal, főleg ferencesekkel, így Kriszten Rafaellel, aki egyike az 1944–52 között vértanúhalált halt hét ferencesnek. Ervin Gábor a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Nagyon korán igent mondott a papi hivatásra, még nem volt tizenhét éves, amikor jelentkezett a Központi Papnevelő Intézetbe.

1934 júniusában szentelték pappá. Budaörsre került káplánnak, hittanár volt a budapesti Salvator Intézet kereskedelmi leányközépiskolájában és tanítóképzőjében, valamint a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban.

Mint a Magyar Szent Kereszt Egyesület (MSZKE, a római katolikus hitre áttért zsidó származásúak érdekvédelmi, szociális, társadalmi, hitbuzgalmi egyesülete, 1944-ben történt feloszlatásáig Boldog Apor Vilmos is elnöke volt) titkára segítette Angelo Rotta vatikáni nuncius embermentő tevékenységét. 

Felvarrta reverendájára a sárga csillagot, hogy így mutassa ki szolidaritását édesanyjával és testvéreivel, valamint az egész magyar zsidósággal – papként ugyanis nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére. Amikor látta a csoportokba terelt zsidókat, hangosan elítélte a történéseket, ezért a rendőrség őrizetbe vette, de elengedték. A saját élete is veszélyben forgott, de ő üldözötteket rejtegetett. 1944 december elején nyilasok törtek be hozzájuk, és mindenkit elhurcoltak, Ervin Gábort is. Háztartási alkalmazottja tért csak vissza, aki elmondta később, hogy látta, amint a fiatal papot és édesanyját megkorbácsolják a nyilasok. Egyes források szerint mindkettőjüket a Duna-parton végezték ki.

Forrás: Városmajori Katolikus Egyesület; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó (archív): Merényi Zita

Magyar Kurír