A zsoltár segít eljutni a panasztól a háláig – Kustár Zoltán előadása a Teológia Bárban

A görögkatolikus szervezésű, de lelkiekben ökumenikus jellegű Teológia Bár-kinek előadás-sorozat 2022-ben, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola licenciátusi képzésében oktató teológusok részvételével indult el Debrecenben. Célja, hogy lehetőséget biztosítson a kötetlen pábeszédre Istenről, vallásról, Egyházról.

A november 3-i előadás közös imádsággal kezdődött, majd Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke köszöntötte az érdeklődőket, aki egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Teológushallgatóként egy tanáruk gyakran idézte Evagriosz Pontikosz 4. századi szentéletű atya gondolatát: teológus az, aki imádkozik.

A Teológia Bár-kinek sorozattal arra igyekeznek felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy a teológia mindenki számára nyitott tudomány. Az előadó ezúttal Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora volt.

Kustár Zoltán előadása kezdetén kiemelte:

bár eltérőek a hagyományok és a szertartások, a felekezeteket eltéphetetlenül összeköti a közös szál: Jézus Krisztus. A Zsoltárok könyve minden keresztény felekezetben a Szentírás kitörölhetetlen része és a legolvasottabb könyvek egyike.

Ezzel tudunk a legkönnyebben azonosulni, hiszen a katolikusoknál része a misének, a református templomokban pedig megzenésített zsoltárokat énekelnek az istentiszteleten. 

A Zsoltárok könyve az imádságok „kifogyhatatlan, gazdag kincsestára”. 150 vallásos tartalmú költeményt tartalmaz. S bár ezek nem egy időben keletkeztek, közös üzenetet hordoznak: imádkozz mindig, mindenért.

A zsoltárokban megtaláljuk a Gondviselésért mondott hálát, a könyörgést, a magányosok kiáltását, a templomban megélt találkozások örömét.

Költői szerkezet az imádságban

Miért versben írták meg ezeket az imákat, és nem prózában? – tette fel a kérdést az előadó. – A verses forma az őszinteség, a bevonódás, az érintettség hangja. A Sínai-hegyen adott törvényeket Isten szenvtelenül, tárgyilagos formában fogalmazta meg. A prófétákon keresztül viszont egészen más formában szólt az emberekhez.

Az antológiákban egy-egy szerző versei a megírás sorrendjében kapnak helyet. A Zsoltárok könyve e tekintetben más: önálló, egymástól független, más-más időpontban írt költeményekből áll, de meghatározott logika szerint rendezték őket egymás után. A zsoltárok egymásutánisága egy fejlődési ívet mutat.

Egy-egy zsoltár mindig kiegészíti, korrigálja az előtte lévőt, és előkészíti a következőt.

A 15. és 24. zsoltár közötti versek piramisos szerkezetet mutatnak. A piramis két oldalán lévő zsoltároknak mindegyik szinten ugyanaz a műfaja vagy a funkciója, a csúcson pedig a 19. zsoltárt találjuk: „Az egek beszélik / És nyilván hirdetik / Az Úrnak erejit.”

Az előadó egy mozaikot mutatott a jelenlévőknek, amelyben

az egymástól független képekből Jézus arca rajzolódik ki. Így rendezte a zsoltárszerkesztő is a versek sorrendjét. A könyv akár egy imaösvény: segít eljutni a panasztól a hálán át a himnuszokig, a nyomorúságtól Isten magasztalásáig.

Az előadásban szó volt a könyv három nagy egységéről is. A 2–89. zsoltárok (királyzsoltárok) a földi királyról szólnak. A 90–99. zsoltárok királyként ünneplik Istent; a 100. zsoltártól pedig a földi királynak nem a hatalmát és dicsőségét magasztalják, hanem olyan személyként ünneplik őt, aki gondoskodik a rábízottak között az isteni törvény érvényesítéséről.

A zsoltárok arra is megtanítanak, hogy az imádságon kívül álljunk készen a válaszra is. „Nyisd meg ajkaidat, tartsd nyitva a füledet és a lelkedet”, mert Isten meghallgat és válaszol

– zárta előadását a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.

Kustár Zoltán előadását IDE kattintva hallgathatják meg.

A Teológia Bár-kinek előadás-sorozat a Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegye szervezésében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium támogatásával, a VI/2268/2025/FÁFIN program keretében valósul meg.

Szöveg: Tóthné Espán Margaréta

forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír