Ahol Jézus kitárt kézzel és szívvel hív – Meglátogattuk a százéves bajai Szent Szív-templomot

Szakács Tibor Kecskeméten volt káplán, majd Rómában, a Pápai Magyar Intézetben tanult biblikumot, ezt követően Kiskunmajsáról érkezett a baja-kiscsávolyi templomba plébánosnak. „Vannak lelkes idősek, elsőpéntekesek, akikre lehet építeni. Alakulnak szépen lassan a plébániai közösségek is, a bibliakör és a szkóla” – mondja a plébános, aki nagy reménnyel, pozitív gondolkodással veti bele magát a lelkipásztori munkába, hiszen szerinte „csak a fekvő hívekkel nem lehet mit kezdeni, azokkal, akiket kizárólag keresztelőn és temetésen látunk”. A bajai plébánosok tartják egymással a kapcsolatot. Káplánja csak a belvárosi plébániáknak van, itt viszont állandó diakónus végez szolgálatot.

Baja többnemzetiségű város: erős a sváb-német kisebbség, de bunyevácok is élnek itt. A római katolikusok mellett vannak görögkatolikusok, nazarénusok, reformátusok, evangélikusok is. Öt római katolikus plébánia látja el a 35 ezres várost. Eredendően egy plébánia volt, a belvárosi Szent Péter és Pál, majd a barátok temploma kapott plébánia rangot, a Szent Szív-plébániát pedig 1922-ben alapították. „Trianon nagyon megviselte Várady Árpád kalocsai érseket, hiszen az egyházmegye nagy részét elcsatolták. A csonkítás fájó volt számára, mégis tudott akkorát álmodni, hogy Baján létrejöjjön egy harmadik plébánia a két belvárosi templom mellett” – mondja Szakács Tibor.

„Várady Árpád kezdte építtetni a templomot is, azonban az érsek 1923-ban elhunyt. Az út, amelyen a templom és a plébánia található, régen róla kapta a nevét, majd a Sztálin-időszak elnevezése után Szegedi út lett – folytatja a lelkipásztor. – Az 1923-as alapkőletétel után gyorsan folyt az építkezés: 1924 szeptemberében már a toronykereszt is felkerült az épületre, és 1924. december 14-én, advent második vasárnapján mutatták be az első szentmisét. Akkorra még nem készült el teljesen a templom.”

Kevés feljegyzés maradt fenn a templom történetéről, hiszen amikor a szovjet hadsereg bejött 1944-ben, a historia domus eltűnt, így inkább a szájhagyomány őrizte meg a történeteket. A 97 éves elsőpéntekes Maris néni majdnem egyidős a templommal. 1944-ben jött ide plébánosnak Pintér László, rá az öregek még emlékeznek, sőt arra is, hogy nem tetszettek neki a templomban felfestett táncoló angyalok, mert túl rövid a szoknyájuk. „Soproni János plébánosról úgy tartják, kemény ember volt. Amikor Bábel Balázs érsek úr katona volt itt, meglátogatta többször titokban könyvekért.”

A plébánián van rózsafüzér-társulat. Alakulófélben van egy szkóla, amely nemcsak a liturgia szempontjából, hanem a közösségformálás miatt is fontos. A bibliakör alkalmain hetente találkoznak felnőttek változó létszámmal. Régebben volt ministránscsoport, de ma már csak öten vannak, majdnem mind diplomások.

„A kilencvenes években nagy élet volt itt, bálokat is tartottak, hitoktatóképzést indítottak, megalakult a Kalász is, aminek most már csak két tagja maradt. A plébánia területén ma két iskola működik, egy kisegítő és egy cigány nemzetiségi iskola, ahová tanyákról hoznak gyerekeket. Sok köztük a nevelt gyerek. Elölről kellett elkezdeni mindent.

Amikor 2019-ben idekerültem, romok fogadtak. Jött a covid, ami alatt el lehetett kezdeni az építkezést, közben édeskettesben voltam az Úrral a templomban.

Három-négy év alatt a plébániát kívül-belül teljesen felújítottuk, korszerűsítettük a fűtést is. Fontos volt számunkra, hogy olyan legyen a plébánia, ahol lakni lehet, és ami a hívek összejövetelére is alkalmas. A kiscsávolyi plébánosnak ovális irodája van. Neki és az amerikai elnöknek van ilyen” – teszi hozzá Szakács Tibor nevetve.

Átlagosan nyolc-tíz pár köt házasságot itt egy év alatt. A közeli Malom rendezvényközpontban tartják a lakodalmat, ahová a templomból szépen át lehet vonulni. „A covid után huszon-egynéhány esküvő volt, olyan is akadt, aki Pécsről jött ide. Helyi viszont szinte senki nincs. Jegyesoktatáson vesznek részt a párok, de mivel nem idevalósiak, nem jönnek vissza többet. A hitoktatás az iskolában zajlik, hitoktatókkal. Én iskolalelkész vagyok a kalocsai iskolanővérek által fenntartott Szent László-iskolában és újabban az egyházmegyei fenntartású Szent Balázs-iskolában is” – mondja a plébános.

A templom előtti ligetes parkban áll Szent II. János Pál mellszobra, melyet a centenáriumi ünnepségsorozat kezdetén, május 26-án koszorúztak meg. Wass Albert mellszobrával szemben kapott helyet Várady Árpádé, melyet megáldanak az ünnepségsorozat keretében június 9-én.

Az impozáns neoromán-neogót templomot Petrovácz Gyula, a főegyházmegye egykori főépítésze és Foerk Ernő tervezte. A tágas csarnoktemplomba utólag terveztek egy széles kereszthajót, mert akkor még attól féltek, nem férnek majd el a hívek. Állóhelyekkel együtt összesen 2300 embert tud befogadni az épület, amelyben kétszáz ülőhelyet alakítottak ki. Ma csak a nagy ünnepeken telik meg a templom. Szombaton egy előesti szentmise, vasárnap három mise is van.

Belépve azonnal feltűnik a főoltár Jézus Szíve-szobra, mely különleges:

az Úr nem a szívére mutat, hanem kitárja a karját, hogy mindenkit hívjon és megöleljen.

A szentélyt Miskolczy Ferenc és B. Mikli Ferenc bajai művészek festették ki. Az apszisban a dicsőséges Jézust láthatjuk, jobbra magyar szentek: Szent István, Szent László és Szent Erzsébet, esetleg Boldog Özséb és Szent Gellért. A másik oldalon Tours-i Szent Márton, Szent Ágnes, Assisi Szent Ferenc és Kis Szent Teréz látható, de Miskolczy felfestette saját magát is. Alattuk a már említett táncoló angyalok vannak, a szentély mögötti körfolyosó falfestményeit pedig – mely azokat a szenteket ábrázolja, akiknek Jézus Szíve különösen fontos volt – Prokop Péter készítette. A szentély melletti Mária-szobor a pécsi Zsolnay-gyár alkotása.

A kereszthajóban Szent Erzsébet- és Szent Imre-mellékoltárok, felettük üvegablakok, a templom végében kétoldalt Fájdalmas Anya- és Szent Rita-oltár kapott helyet. A templomhajó szenteket ábrázoló üvegablakai a nyolcvanas évek végén készültek adományokból. Alexandriai Szent Katalint, Szent Jánost, Szent Margitot és Szent Lászlót ábrázolják, a kóruson pedig Keresztelő Szent Jánost és a gyermek Jézust. A templom legrégebbi része a hatregiszteres orgona. A villám, mivel ez az épület a legmagasabb a környéken, tönkretette azt az orgonát, amely a templom kereszthajójában állt.

A templombelső világítását felújították, hogy az apszist is jól lehessen látni, és megvilágították a keresztút stációit is. A szembemiséző oltár is szép fényt kap, ami szentségimádáskor különösen fontos.

A templomnak van Szent Rita-ereklyéje. A hívek elsőcsütörtökönként a lehetetlen ügyek védőszentjét kérik, az ünnepén rózsát szentelnek, és akiért felajánlják az imádságot, annak elviszik a virágot.

Volt már imameghallgatás: egy nagymama fogadalmat tett, hogy minden vasárnap hoz Szent Rita szobrához rózsát, hogy a fiáéknál szülessen végre gyermek, akik ezen a téren már sok megpróbáltatáson mentek keresztül. A gyermek megfogant, és a megszületésekor is érezni lehetett a szent hathatós segítségét.

A centenáriumra ünnepségsorozattal készült a plébánia. „Május utolsó vasárnapján megkoszorúztuk Szent II. János Pál pápa szobrát, melyet tíz évvel ezelőtt avatott az egyházközség. Jézus Szíve főünnepén, június 7-én pénteken este irodalmi kávéház lesz: a bajai Rábl Színpad verses-zenés estet ad a helyi KÉSZ szervezésében. 9-én, vasárnap tartjuk a templombúcsút körmenettel, 16-án jön az érsek úr a jubileumi szentmisére” – mondja végül a bajai plébános.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír