A szerzetesnő, akiről a könyv szól, Macska Ágnes néven született. Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjába belépve kapta a Mária Sebalda rendi nevet. Ápolóként szolgált Sopronban és Szolnokon, majd a Szentháromságról nevezett győri kórházban (mai Zrínyi utcai kórház). Az 1945. március 20-i légitámadásban vesztette életét. Apor Vilmos püspök helyezte örök nyugalomra a bombatámadásban hősi halált halt nővért a győr-gyárvárosi temető rendi parcellájában. Sebalda nővér emlékét a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórháznál egy oszlop őrzi, amelyen ez áll: „1945. márc. 20-iki légi támadásnál e helyre hullott légi akna által megölt Szebalda kedves nővérünk emlékére.” Érsekvadkerten a Drágffy-kúria előtti téren kapott helyet a nővérről készült egész alakos szobor.
A szoborátadóról ITT olvashatják beszámolónkat.
Március 30-án élettel telt meg a rábacsanaki könyvtár. A résztvevők között volt idős és fiatal, voltak helyi lakosok és olyanok is, akik messzebbről érkeztek. A győri újságíró, Pozsgai Kitti Cecília szülőfalujában mutatta be könyvét, beszélgetőtársa Varga Gábor atya volt.
Egy könyv megírását rengeteg kutatómunka előzi meg. Valaki életéről könyvet írni, hiteles forrásokkal alátámasztani a városi legendákat sok időt, energiát és szenvedélyt kíván. Ezt az utat járta végig az írónő is, és ezeknek a lépéseiről is mesélt közönségének.
Sebalda nővér Érsekvadkerten látta meg a napvivágot 1895. május 12-én Macska Ágnes néven. Ez a dátum okozta az első nagyobb bonyodalmat a kutatás során. A Győrben található sírhelyén 1890 szerepel születési dátumként. Pozsgai Kitti segítsége az érsekvadkerti lelkipásztor, Máthé György volt; a helyi anyakönyvben azonban nem található ebben az évben, ilyen névvel születési bejegyzés. Azonban az 1895-ös oldalon már szerepel Ágnes neve.
Macska Ágnes népes zsellér család gyermekeként született. Fiatalon csatlakozott az Isteni Megváltóról Nevezett Leányainak rendjéhez. Ők voltak azok, akik felkarolták és taníttatták a szegényebb családból érkezőket is, így szerezhette meg Sebalda az ápolói végzettséget.
A második világháború évei alatt a győri Szentháromság-közkórházban szolgált ápolónőként. 1945. március 20-án a kórház kápolnájából, keresztelés után kísért egy keresztanyát és a karján lévő csecsemőt az óvóhelyre. „Elsőként a keresztanyát és a csecsemőt küldték be az ajtón, ekkor robbant a bomba, melynek egy része kiszakított egy darabot az ajtófélfából, ami a hasába fúródva halálosan megsebesítette Sebalda nővért.”
Sebalda nővér története két fontos üzenetet hordoz az utókor számára: szolgálat és csendes hőstettek. A szolgálatot választotta, így a legnagyobb veszélyben sem magára gondolt. Életének mozzanatai az ápolás lényegét mutatják be: odaadás, türelem, emberség. Ezért is alapították meg 2016-ban a Sebalda nővér-díjat. A Magyar Kórházszövetség és a Győr-Moson-Sopron vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház által létrehozott elismeréssel azokat az egészségügyi szakdolgozókat tüntetik ki, akik kiemelkedő színvonalon végzik munkájukat.
Szerző: Nagy-Faller Adrienn
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Fülekiné Krisztina, Nagy-Faller Adrienn; Megváltós nővérek; Magyar Kurír
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria