A chicagói asszony és magzata életét megmentő csoda nyitotta meg az utat a 19. században élt angol bíboros október 13-i szentté avatása előtt. A 2010-es boldoggá avatásban kulcsszerepet játszó csodás gyógyulás szintén az Egyesült Államokban történt: a most 71 éves Jack Sullivan diakónus súlyos gerincbetegségéből gyógyult fel 2001-ben.
A 42 éves, hétgyermekes Melissa Villalobos a Chicago Catholic című lapnak elmondta, férje 2011-ben hozott haza néhány szentképet Newman bíborosról, melyeket az asszony kirakott itt-ott a lakásban, és amikor elment a képek előtt, mondott egy-egy fohászt: a gyerekeiért, a férjéért, magáért. Így idővel szinte folyamatos dialógust folytatott a boldoggal.
2013-ban, egyik terhessége első trimeszterében vérezni kezdett. Akkor már négy gyermeket szült; az előző terhessége viszont spontán vetéléssel végződött. Elment az orvoshoz, aki az ultrahangos vizsgálat után közölte, hogy a méhlepény részben levált a méhfalról, és a placentán lévő lyukból szivárog a vér. Ezenkívül egy, a magzatnál kétszerte nagyobb hematóma (vérömleny) is keletkezett; mindezek miatt az orvos ágynyugalmat javasolt.
2013. május 10-én Melissa bement a sürgősségire, mert a vérzés súlyosbodott; megint ágynyugalmat írtak elő neki, amit nehezen tudott betartani négy kicsi gyerekkel (6, 5, 3 és 1 évesek voltak), miközben a férje munkába járt. A szülész-nőgyógyász valószínűnek tartotta az újabb vetélést, illetve úgy vélte, ha életben is marad a magzat, akkor jó eséllyel koraszülött lesz.
Mindehhez a stresszhez hozzájárult az is, hogy az asszony férje nem tudta lemondani küszöbön álló üzleti útját. Így pár nap múlva, mikor Melissa hatalmas vértócsában ébredt reggel, férje már a repülőgépen ült Atlanta felé…
Nem akarta rögtön a 911-et, a segélyhívószámot tárcsázni, mert nem tudta, kire tudná rábízni a gyerekeket, ha őt kórházba viszik; reggelit készített nekik, majd azt mondta nekik, maradjanak ott, ahol vannak, és fölment az emeletre.
A vérzés egyre súlyosbodott, a lépcsőzéstől különösen, ő pedig összeesett a fürdőszobában a gyengeségtől és a kétségbeeséstől. Ott fekve már hívta volna a 911-et, de nem volt nála a mobiltelefonja; és nem mert kiabálni a gyerekeinek, félve attól, hogy az erőkifejtéstől még súlyosabbá válik a vérzés. Abban reménykedett, hogy valamelyik gyerek fölmegy, és megkérheti, hogy hozza oda neki a telefonját, a gyerekek azonban néma csöndben voltak, és ez a csönd még inkább aggódással töltötte el…
A magzatáért és a gyerekeiért való aggódás, és a félelem hatására, hogy talán meg is halhat, kitört belőle egy fohász Newman bíboroshoz: „Kérlek, Newman bíboros, segíts, hogy elálljon a vérzés.” Mihelyt kimondta, elállt a vérzés. Felkelt a padlóról, látta, hogy valóban nem vérzik már, és azt mondta: „Köszönöm, Newman bíboros. Köszönöm.”
És a fürdőszobát betöltötte a rózsaillat, „a legerősebb rózsaillat, amit valaha éreztem” – emlékezett vissza. „Azt gondoltam abban a pillanatban: »Istenem! A kisbabám rendben van. Én is rendben vagyok. A négy gyerekem is. Mind rendben vagyunk. Köszönöm, Newman bíboros.«”
Aznap délután ultrahangvizsgálatra ment, amely megerősítette, hogy minden rendben, a méhlepény helyreállt, ő pedig folytatta az aktív hétköznapokat.
A kicsi Gemma 2013. december 27-én született, a várandósság további része rendben zajlott, nem lett koraszülött a kisbaba.
Melissa Villalobos megvárta, amíg megszületik kislánya, utána jelentette be a csodát a bíboros szenttéavatási ügyének posztulátoránál. 2014 őszén keresték fel őket az ügyben, közben zajlott a chicagói érsekség vizsgálata is, majd továbbították az anyagokat a Vatikánba. A vatikáni vizsgálatok eredményeként idén február 13-án Ferenc pápa bejelentette: elfogadták a csodát, s így megnyílt az út John Henry Newman szentté avatása előtt.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás és fotó: The Tablet/Chicago Catholic
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria