A bemutató kezdetén Herdics Görgy apát méltatta az érsek munkásságát, kiemelve, hogy az isteni tudományok szigorú és néha bonyolult gondolatmenetét érthető módon tolmácsolja mindenki számára. A méltatásban elhangzott, hogy a kötet szerzője gyakran az irodalom eszközeivel él, és noha az Alapvető hittan című könyv nem költői mű, logikus szerkesztésének köszönhetően mégis mindenki számára jól érthető.
Előfordul, hogy a templomba járó emberek is néha tévedésben vannak bizonyos hitbeli igazságokkal kapcsolatban, s egy ilyen mű segíthet nekik eligazodni az egyház tanításában. A könyvben lépésről lépésre haladva ismerhetjük meg hitünk alapjait. Krisztus tanításának forradalmisága az volt, hogy mindenkihez szólt, kicsinyekhez és szegényekhez is, s a mai teológiának is ez lenne a küldetése, hiszen a misztérium nemcsak néhányak kiváltsága. A hit egyrészt tudás, másrészt a szív kérdése is, és napjainkban különösképpen megérett arra az idő, hogy az elhanyagolt hitet élhetővé tegyük.
Az Alapvető hittan négy fő fejezetben mutatja be az egyház tanítását Istenről, Krisztusról és saját magáról – mint egyházról –, végül pedig a nagy világvallásokat és a protestáns felekezeteket jellemzi. A gondoskodó Isten nem idegen gondolat az embertől, s az alapvető katolikus hittan feladata, hogy megossza a világgal Istenről a kinyilatkoztatás által szerzett tudását.
Krisztus helyes megértése és ismerete az Eucharisztia által az üdvösségre vezető út, így a kötet bemutatja Krisztus történeti hitelességét, messiási küldetését, istenfiúi mivoltát, majd isteni és emberi természetének helyes értelmezését.
Márfi Gyula érsek a kötetbemutatón elmondta, hogy bár ezt a könyvet írta meg először, ez jelent meg utoljára – van még egy nagy terve: a Biblia értelmezéséről szeretne egy olvasmányos könyvet írni. „A Biblia olyan, mint egy hatalmas, kérdezve kifejtő hittanóra jegyzőkönyve.”
Az Alapvető hittan keletkezésének története még Szombathelyen kezdődött, mondta el Márfi Gyula, ahol a lelkipásztori kisegítői munkát végzőknek szerveztek egy tanfolyamot, melynek keretében minden héten meghívott atyák, többek között az érsek, akkor mint püspöki titkár adtak elő – az ő témája volt az alapvető hittan. A kommunista világban felnövő érsek mindig azokat a gondolatokat kereste, amelyekkel esetleg egy ateistát is meg lehetne ingatni a meggyőződésében. Így alakult ki az irodalmi példáknak, a költők idézésének szokása is, hiszen, ahogyan utalt rá, Ady, József Attila vagy az ateistának tartott Szabó Lőrinc költészetében is megbújik az Istennel való kapcsolat, illetve Isten hiányának tapasztalata. Márfi Gyula felelevenítette, hogy falusi gyermekként nem volt sok tanult emberrel körülvéve, magának kellett utánanéznie azoknak a dolgoknak, melyek megerősítették a hitében: „Hetedik osztályos koromban már elkezdtem istenérveket fogalmazni, néha erről is álmodtam. Később örömmel cáfoltam meg a racionalista elméleteket, melyek a Biblia hitelességét próbálták aláásni, s eközben megerősödtem a hitemben.”
A hit Isten kegyelméből származik, ez a könyv azonban a hit racionális alapjaival foglalkozik, rámutatva arra, hogy Krisztus mitől volt több mint ember. „S hogy miért hiszek Istenben? Miért vagyok katolikus? A legnagyobb hiány teológiai tanulmányaim során a gyakorlat hiánya volt, valamint hogy a más vallásokról és a nem katolikus felekezetekről nem tanultunk egyáltalán semmit. Ez motivált, hogy utánanézzek más vallásoknak” – hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette: „Az Alapvető hittanból valami benne van az életemben és a prédikációimban is, hiszen mondok olyasmiket, amelyek azoknak szólnak, akik csak betévednek a misére. Amikor a hitről beszélünk, nem valami műemlék jellegű dologról van szó, vagy valamiről, ami idejét múlt, hanem ma is aktuális.”
Akik keresnek, akik még bizonytalanok, azok megerősítésére is szolgál az Alapvető hittan.
A könyv megvásárolható a Szaléziánumban.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


