Alázattal gyakorolt tekintély – Anselm Grün bencés szerzetes XIV. Leó pápáról

Minden hiteles tekintélyforma esetében gyógyító hatású, ha valaki képes távolságot tartani – emelte ki Anselm Grün. – A csendben megtanulunk a lényegesre figyelni. Ebből a csendből születhetnek meg azok a szavak, amelyek valóban megérintik az embereket – különösen egy olyan korban, amelyet a túl sok beszéd jellemez.

Visszafogottság és csend mint kommunikációs eszköz

A kérdésre, hogy XIV. Leó kommunikációs stílusának első napjai – melyeket mély hallgatás, kevés szó és egyszerű, de kifejező gesztusok jellemeztek – a „visszalépés spiritualitásának” tekinthetők-e, a bencés szerzetes úgy válaszolt: „A pápa nem akarta képviselni magát, egyszerűen csak jelen volt. A visszalépés mindenfajta tekintély számára egészséges dolog. Érezhető, hogy nem helyezi magát a középpontba, hanem a csendben a lényegesre nyitja meg magát – és ebből a csendből születnek azok a szavak, amelyek valóban megérintik az embereket. Ezek a józan szavak fontos üzenetet hordoznak számunkra ma, hiszen szóáradatban élünk.”

A Leó név: bátorság, érthetőség és folytonosság

A több mint egy évszázada nem használt Leó név (jelentése: ’oroszlán’ – a szerk.) belső erőt, éberséget, valamint folytonosságot és egyházi hagyományt jelképez. „Az oroszlán tudja, mit akar. A hűség és a kapcsolatok ápolásának szimbóluma is. Ezért is illik az oroszlán képe olyan pápához, aki tudja, hová akar tartani, képes előmozdítani azt, amit helyesnek tart, ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít az emberekkel való kapcsolatoknak” – mondta Anselm Grün.

Hivatkozott a történelem híres Leó pápáira is: például Nagy Szent Leóra, aki Attila hun királlyal találkozott, és politikai üzenetet közvetített, valamint XIII. Leóra, aki megírta az első szociális enciklikát. A bencés szerzetes utalt arra, hogy az igazságosság – különösen egy globalizált világban – minden bizonnyal az új pápa számára is fontos ügy lesz.

Gondoskodás és hétköznapi gesztusok mint vezetés

XIV. Leó pápaságának első hónapjában gyakran emlegetett kulcsszó a gondoskodás – másokról, a közösségről, a teremtett világról. Anselm Grün OSB, aki maga is írt a gondoskodás művészetéről mint spirituális és emberi útról, ebben a Szentatya részéről a mai kor spirituális vezetésének egyik intuitív formáját látja.

„Az emberekről és a természetről való gondoskodás a minden élő iránti szeretetből fakad. A mély együttérzést fejezi ki. Az együttérzés minden élőlénnyel elsődleges. Ha együttérzek valakivel, akkor igyekszem a lehető legjobban gondját viselni. Az együttérzés és a gondoskodás ma alapvető attitűd minden vezető számára. Ha a pápa ezeket az értékeket megéli, akkor hiteles iránymutató lehet minden felelős személy számára – akár a politikában, akár a gazdaságban.”

A Szentatya hétköznapi és testvéri gesztusait – mint például az ágostonos szerzetesekkel való közös ebéd – a bencés szerzetes fontosnak tartja. Egy lelki kísérő „nem emelkedhet mások fölé, és nem zárkózhat elefántcsonttoronyba. Meg kell osztania a mindennapokat másokkal. Csak így értheti meg igazán, mire van szükségük. Minden kísérő alapvető feladata a közösség építése.”

A pápa mint pontifex – azaz hídépítő – ma különösen fontos szerepet játszik: hidakat kell építeni emberek, népek, valamint az Egyház különböző áramlatai és a társadalom között. XIV. Leó pápa tisztában van ezzel a küldetéssel, és már pápasága első lépéseiként meg is kezdte annak megvalósítását.

Alázattal gyakorolt tekintély

Az interjúban Anselm Grün rámutatott: minden valódi lelki tekintély az alázatból fakad, nem a parancsolás vágyából. XIV. Leó pápasága első hónapjában a belső tekintély jeleit mutatta, amely az alázaton alapul. „Szent Benedek szerint az alázat a cellerár (a monostor gazdasági vezetője) alapvető hozzáállása. De az apát számára is elengedhetetlen, hogy mindig tudatában legyen a maga gyengeségeinek. Az alázat megóv attól, hogy dicsekedjünk vagy mások fölé helyezzük magunkat. Lehetővé teszi, hogy a felelősséget szolgálatként éljük meg.”

Az AgenSIR-nek nyilatkozva a bencés szerzetes hangsúlyozta, hogy

a hatalom, ha az alázat szellemében gyakorolják, áldássá válhat.

Bár a hatalom mindig magában hordozza a visszaélés kockázatát, Leó pápa hivatalgyakorlását alázat jellemzi. „Így bízhatunk abban, hogy az ő szolgálata sokak és közös otthonunk számára is áldás lesz.”

Fordította: Cziple Hanna Gerda

Forrás: AgenSIR; Vatican News német nyelvű szerkesztősége

Fotó: Daniel Ibanez/CNA; Daniel Biskup/Vatican News; Vatican Media

Magyar Kurír