Hatvanöt évvel ezelőtt négy fiatalember pappá szentelését ünnepelte a görögkatolikus egyház. Közülük ketten érték meg azt a szép életkort, hogy ünnepélyes keretek között vasmisés jubileumi Szent Liturgiát végezhettek.
Orosz Lajos atya 1959-ben Tiszaadonyban kezdte papi szolgálatát, öt évvel később Nyírderzsbe került 19 évre, majd Nyírábrányba 24 esztendőre. Talán nem ez jellemzi igazán a görögkatolikus papok életét. Kevesen töltenek egy egyházközségben ilyen hosszú időt. De ne gondoljuk, hogy ez nem változatos, kihívásokkal teli évtizedeket jelentett Lajos atya és Erzsike tisztelendő asszony (akit legtöbben Szöszi néniként ismertek) számára. Látni generációkat felnőni, pasztorálni (és tanítani) olyan ideológiai közegben, amelyet a mai fiatalok már nem is ismernek, szembesülni a települések lakosság-összetételének megváltozásával… – mindezek választ vártak a lelkigondozás terén is.
Lajos atya mögött lelkiismeretes, szép papi szolgálat áll. 2008-ban ment nyugdíjba. Debrecenben, majd felesége súlyosbodó betegsége okán a máriapócsi Szent II. János Pál Idősek Otthonában élt. Szöszi néni halála után pedig – jelenleg is – Nyíregyházán, legkisebb gyermeke odaadó gondoskodásában tölti napjait.
December 8-án családja körében és Orosz Atanáz püspök részvételével ünnepelte meg a vasjubileumot.
A miskolci megyéspüspök személyes prédikációjával meghatóvá tette a szertartást, bár valószínűleg az a pillanat csalt minden jelenlévő szemébe könnyeket, amikor Lajos atya (apa, nagyapa és dédipapa) a liturgia záróáldását adta.
Végül elhunyt Erzsébet tisztelendő asszonyért és Lajos atya fiatalon meghalt lányáért, Éváért pannachidát végeztek.
Lajos atya a kilencvenedik életévében van. Csak annyit lehet életéhez, papi szolgálatához, a család iránti szeretetéhez fűzni: „Áldott legyen az Úr neve mostantól mindörökké!”
Szöveg: Orosz Istvánné
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria