Alexandriai Cirill kommentárjai Szent János evangéliumához – Érsekségi ékességek (65.)

Alexandriai Cirill Szent János evangéliumához írt magyarázata Párizsban jelent meg 1508-ban. A keleti egyházatya 412-ben vette át az alexandriai patriarchátus vezetését. Életművét a nesztorianizmussal szembeni fellépése tette ismerté. Elnökölt az 431-es Efezusi Zsinaton, amely elítélte az eretnek tant.

Művei főként a bibliai hermeneutika témakörében íródtak, ezek egyike a János evangéliumához írt kommentár is. Könyveiben az Ószövetséget allegorikusan magyarázta, az Újszövetség tanításának lényegét pedig többnyire szó szerint értelmezte. Teológiai munkássága nagyban hozzájárult a krisztológia helyes fejlődéséhez és az unio hypostatica (miszerint a Fiú valóságos Isten és valóságos ember – a szerk.) elvének kialakulásához, amelyet az 451-es Kalkedoni Zsinat rögzített dogmaként.

A könyv reneszánsz kötése védett. Befelé srégelt fatáblás barna bőrkötés, vaknyomással. Többsoros görgetős keretében keskenyebb és szélesebb sávban az erények – spes, fides, charitas (hit, remény, szeretet – a szerk.), illetve a keskenyebb sávban még fortitudo (bátorság – a szerk.) – szimbolikus alakjai helyezkednek el. A kettő között balluszteres sáv látható. Fent és lent egy-egy üres sávban az előlapon és hátlapon feliratok láthatók. P. H. A. D. – 15-98, vagyis: Pauli Halassy Anno Domini 1598.

Tükrének sarkaiban és közepén egy-egy liliom helyezkedik el. A szélesebb mezőben a fides ábrázolása mellett C. H. mesterjelzés látható. Egykor két rézkapoccsal zárult. Kapitálisa sima kétszínű (natúr és zöld).

A kötetet 1974 őszén restaurálta az Országos Széchényi Könyvtár; raktári jelzete 36985. 

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Érseki Könyvtár

Magyar Kurír