Szentbeszédében méltatta első szent királyunk elévülhetetlen érdemeit, amelyekből ma is erőt meríthetünk. Az új kenyér megáldásával kapcsolatban elmondta, hogy ebben a cselekményben nemcsak az ételre, hanem az annak elkészítése mögött rejlő munkára, így saját magunkra is áldást kérünk, hogy mi magunk is áldás lehessünk a világ számára.
Szólt arról is, amikor az asztalnál megszegik és szétosztják a kenyeret, a közösséget összetartó erőt növelve ezzel. Amikor a kenyeret megáldják, erre emlékeznek, az összetartozás örömére, amely egyszerre az égi hazába igyekvők összetartozása és a földi hazának az öröksége is. Egyszerre mutatja az égi hazához és a földi hazához való tartozásunkat.
Az igeliturgia végén a résztvevők között szétosztották a megáldott új kenyeret.
Forrás és fotó: Büntetés-végrehajtás/Kaposvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria