Amikor minden perc számít – Eredics Gergő káplán a pestszentlőrinci plébánia defibrillátoráról

– Mi történt azon az emlékezetes szentmisén?

– Miután elmondtam a homíliát, a néni rosszul lett: elakadt a lélegzete, hörögni kezdett, és kiesett a padból. Éveken át önkénteskedtem sportrendezvényeken, rögtön láttam, hogy szívprobléma lépett fel nála. A hívek közül azonnal a segítségére sietett két orvos. Szerencsére nem volt szükség defibrillátorra, újra tudtuk éleszteni az idős asszonyt. Éppen ebben az időszakban jutott el hozzánk a Budapesti Szent Ferenc Kórház pályázatának híre. Ha így nagyobb biztonságban lesznek a hívek, kapcsolódjunk be a programba – mondta a plébánosunk, Harmai Gábor, és a közösségbe járó orvosok is javasolták, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.

– Két készüléket nyertek a pályázaton. Hová kerültek ezek?

– Valóban, két eszközt tudtunk megvásárolni jelentős támogatással. Az egyik itt van a Mária Szeplőtelen Szíve főplébánia-templom sekrestyéjében, a másik a Fogarasi utcai Árpád-házi Szent Margit-templom sekrestyéjében. Ezt a két templomot látjuk el. Az utóbbihoz főleg idősebb korosztály tartozik, számtalan szív eredetű rosszullét fordult már elő a temetéseken és a szentmisék alatt. A főplébánián aktív és nagy a közösség, sok a program. Vasárnaponként ezerhétszázan fordulnak meg a szentmiséken, százan a hittanórákon. Hozzánk tartozik a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola, ahol több szívbeteg gyermekről tudunk, és a szomszédban lévő katolikus óvoda is száz feletti létszámmal működik. Így a főplébániai defibrillátor gyerekek számára alkalmas elektródákkal is fel van szerelve. A  készülékek mellé az egyik plébániához tartozó családtól sürgősségi táskát kaptunk. Rosszullét esetén így már emeltebb szintű ellátást tudunk nyújtani.

– Kik tudják használni a készülékeket?

– A kórház a pályázat keretében oktatást tartott az eszközös újraélesztésről. Ezen ketten vettünk részt a plébános atyával, a közösségbe járó orvosok vezetésével pedig folyamatban van a munkatársaink képzése. A készülék használata egyszerű, az elhangzó instrukciók végigvezetik a defibrillátor használóját a tennivalókon.

– Pontosan mi a defibrillátor feladata?

– Amikor fibrilláció alakul ki, azaz a szív helytelenül, szabálytalanul húzódik össze, az a pumpáló funkció elégtelenségéhez vezet. A szív ilyenkor nem képes megfelelően keringetni a vért a testben. A túléléshez helyre kell állítani a keringést egy elektromos sokk segítségével, ebben nyújt segítséget a defibrillátor. Minél gyorsabban történik meg ez, annál nagyobb a túlélés esélye. Defibrillátor hiányában mellkaskompresszióval és befúvásos lélegeztetéssel tudunk segíteni.

– Hogyan ismerhető fel, hogy mi egy-egy rosszullét oka?

– Ha magatehetetlen emberrel találkozunk az utcán, először is azt kell megállapítani, hogy van-e légzése. Ha nem kielégítő a légzés – azaz tíz másodperc alatt nincs két-három légvétel –, akkor újraélesztés szükséges. Ha rendelkezésre áll defibrillátor, az elvégzi az analízist, és a paraméterek alapján eldönti a rendszer, hogy sokkolandó-e a beteg.

– Szakértelmet hallhatunk ki ebből a leírásból…

– Éveken át tagja voltam egy csapatnak, amelyben papok és szeminaristák orvosokkal dolgoztak együtt rendezvények egészségügyi biztosításában. Sokat tanultam a közös munka során, és emberileg is sokat adott nekem ez az együttműködés, többen barátok lettünk. A szüleim mindketten orvosok, mindig vonzott a példájuk, korábban azon is gondolkodtam, hogy erre a pályára lépek. A téma iránti érdeklődést és nyitottságot tehát otthonról hoztam. Sokféle egészségügyi képzésen vettem részt, például magasból mentést is tanultam.

– Melyek voltak a legsúlyosabb esetek, amelyekkel találkozott?

– Egyszer egy léprepedéses sérültet láttam el, aki félt a műtéttől, ezért megszökött, mi pedig a rendőrökkel együtt rettegve kerestük, tudván, hogy életveszélyben van. A lépet körülvevő tok egy ideig tamponálja a vérzést, de ha ez átszakad, a beteg pár perc leforgása alatt meghal.  Egy focimeccsen egy alkalommal gerincsérültet láttunk el. Mozdulatlanul kellett tartanunk a mentő érkezéséig. Térdeltünk a műfüves pályán, amelynek a felülete a pályafelügyelők szerint úgy nyolcvan fokos lehetett; a térdünkön másodfokú égési sérülések keletkeztek. A covid-járvány idején, az első nyáron nekünk kellett felszámolunk egy egyetemi gólyatábort. Miután a teszteredmények alapján kiderült, kik a fertőzöttek, mentünk elkülöníteni az embereket. Amikor védőruhába öltözve beléptünk az elsődleges kontaktokhoz, nagy riadalmat tapasztaltunk. Megütötte a fülünket a kérdés: Van-e köztünk vallásos, mert jó volna imádkozni. Éppen a másik atyával voltunk szolgálatban. Megáldottuk őket, azután folytattuk az intézkedést.

– Hogyan fogadják az emberek, amikor kiderül, hogy pap a segítségnyújtó?

– Sokszor alakul ki mély beszélgetés a sérültekkel, így „két fronton” is segítséget nyújthatunk. Az egyik fesztiválon egy pályafelügyelővel kerültünk kapcsolatba. Szó szót követett, kiderült, hogy papok vagyunk. Meglepődött, hogy milyen közvetlenül beszélgetünk. Érdekelte, mi a hit, miért akarok pap lenni, ki számomra Isten, hogyan ismertem meg őt. Rákérdezett a cölibátusra, az egyházi vagyonra is. Jó volt. Más alkalmakkor is előfordultak ilyen találkozások. Egyszer vicces helyzetbe kerültem. A Szent Jobb-körmenetről mentem a gólyatáborba. Nem volt időm átöltözni, így papi civilben vágtattam le. A táborban épp jelmezbál volt aznap este, mindenkinek nagyon tetszett a „jelmezem”. Aztán amikor kiderült, hogy ez a valóság, többen is hitről, istenkapcsolatról kérdeztek a táborban, és később még Budapesten is találkoztunk. Hosszabb távú kapcsolat alakult ki közöttünk.

– A hazai adatok alapján mennyire gyakoriak azok az esetek, amelyekben a defibrillátor életet menthet?

– A hirtelen szívhalál – a szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük – évente huszonhatezer, tehát naponta mintegy hetven ember életét követeli hazánkban, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden, segítség nélkül eltelt perccel csökken az életben maradás esélye, három-öt percen belül ugyanis megindul az agykárosodás. A Szent Ferenc Kórház azért indította el a „Mentsünk együtt életet!”  programot, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon, hogyan lehet ilyenkor segíteni. Magyarországon az infarktuson átesett betegek esetében huszonöt százalék az egy éven belüli, szíveredetű elhalálozás aránya. A helyszínen lévő, nem szakember által is használható defibrillátor segítségével az esetek legnagyobb többségében megelőzhető lenne az elhalálozás. Ezért tartottuk fontosnak, hogy beszerezzük ezt az eszközt. Így nagyobb biztonságban vannak a hívek.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. április 9–16-i ünnepi számában jelent meg.