Amikor templomot építünk, Isten országát építjük – Felszentelték a szakolyi Szent István-templomot

Az ünnepen jelen voltak többek között: Krakomperger Zoltán általános helynök, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa, Németh István püspöki titkár, Bakó Sándor, az egyházközség plébánosa, az egyházmegyét képviselő lelkipásztorok, a testvéregyházak képviselői, valamint Simon Miklós országgyűlési képviselő, Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei közgyűlés alelnöke, Bacskai Erzsébet, Szakoly község polgármestere, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató.

Az új templom felszentelésének szertatása a templom bejárata előtt kezdődött. Bakó Sándor plébános az ajtóban köszöntötte a jelenlévőket, és kérte a főpásztort, hogy Isten dicsőségére és mindannyiunk lelki üdvösségének előmozdítására szentelje fel az új templomot.

A szentelési szertartás első mozzanataként Németh Sándor kivitelező átadta a templom kulcsát a megyéspüspöknek, aki pásztorbotjával háromszor koppantott a templomajtón, majd elsőként lépett be az új templomba, hogy ott bemutassa az első szentmisét.

A szentelési szertartás következő mozzanataként a püspök megáldotta a vizet, szenteltvízzel meghintette a templomot, majd megáldotta az ambót, a felolvasóállványt is; ezzel kezdetét vette az igeliturgia.

Palánki Ferenc püspök elmélkedésében arról beszélt, hogy Szent István király példájához hasonlóan az életünket, családjainkat, a közösségünket, a nemzetünket krisztusi alapokra, sziklára kell építeni.

A ház és a haza szavunk ugyanabból a szótőből származik – emlékeztetett. – Istennek építettünk most házat, amely a mennyország kapuja, itt léphetünk be Isten világába.

Amikor megépítettük ezt a templomot, Isten országát is építettük.

Isten országa nem itt van, vagy ott – mondja Jézus –, Isten országa bennetek van. A püspök rámutatott:

Isten ott uralkodik, ahová beengedik, ahová meghívják – abban a házban, amelyet sziklára, Jézus Krisztusra építenek.

Isten kinyilatkoztatott igazságára, a szeretet evangéliumára kell ráépíteni az életünket, hogy Isten országának hordozói legyünk.

Ez az ország, amit magunkban hordozunk, kihatással van a környezetünkre. Jézus másik tanítása segít ennek megértésében: Isten országa közöttetek van (Lk 17,21), vagyis a kapcsolatainkban. Ha abban szeretet uralkodik, akkor megjelenik Isten országa. Ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, ő ott van. Nemcsak azt várja a hívektől, hogy hétvégéről hétvégére járjanak a templomba, hanem azt kéri, hogy vigyük őt magunkkal a hétköznapokba, vigyük ki az utcára a szeretetét, belőle merítsünk erőt, hiszen életünk minden forrása belőle fakad (ld. Zsolt 87,7).

Palánki Ferenc hangsúlyozta, hogy mindezt akkor tudjuk megtenni, ha a házunkat, az életünket, családjainkat, közösségeinket sziklára építjük, mint ahogyan Szent István tette.

Szent István király nem azért lett szent, mert nagy király volt, hanem azért lett nagy király, mert szent volt.”

Prohászka Ottokár püspök gondolatát idézve a főpásztor kifejtette, hogy Szent Istvánnak élő istenkapcsolata, szilárd hite volt, ebből következően tudta szolgálatát, amit Isten rábízott, ily módon elvégezni.

Szent István király úgy gondoskodott a népéről, mint egy családapa, úgy tekintett a nemzetre, mint egy családra, amelynek Anyára van szüksége. Szent Imre halálával sem veszítette el minden reményét, hanem népét, országát, tanítványait rábízta a Szűzanyára, aki gondoskodik az ő népéről. Ezt történelmünk során újra és újra felfedezhetjük.

Szent István király bennünket is tanít, hogy ne csak földi keretek között gondolkodjunk, hanem legyenek örök távlataink, a hitünk emeljen át bennünket az e világi nehézségeken.

Kapaszkodjunk bele a szilárd hitbe, ahogyan Szent István király és a családja, az első szent magyar család, valamint az Árpád-házi szentek és nagy szentjeink tették ezeréves történelmünk során. Ők életre váltották ezt a tanítást, nem volt kérdés, hogy van-e Isten, vagy nincs, imádkozzunk-e, vagy sem, megyünk-e templomba, vagy nem.

Őseinknél, szüleinknél, nagyszüleinknél mindez egyértelmű volt. Azért vagyunk most itt, azért van élő hitünk, kapcsolatunk Istennel – amit újra meg újra meg kell újítani –, mert ők átadták a hitüket. Megtapasztalhatjuk, hogy Isten országa itt van bennünk, közöttünk, és ebben a gyönyörű szép új templomban különleges módon is jelen van.

A homília után az oltár felszentelése és a falak tizenkét helyen krizmával történő megkenése következett, majd a szentmise a szokott módon folytatódott.

A szentmise befejező áldása előtt beszédet mondott Simon Miklós országgyűlési képviselő; Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke és Bacskai Erzsébet polgármester. Végül Bakó Sándor plébános mondott köszönetet elsősorban a Jóistennek a templomépítésért, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének, a magyar kormánynak, a kistérségnek, a településnek a támogatásért.

Mint mondta, csodák csak ott történnek, ahol az emberek tesznek érte valamit. Az elmúlt év során mindig voltak, akik készen álltak segítséget nyújtani, akikre számíthatott. Szakolyban nemcsak hirdetik, hanem élik is az ökumenizmust, ezt igazolja az is, hogy egy éven keresztül a reformátusok közösségi házában mutathatta be a vasárnapi szentmiséket.

Az ünnepről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

* * *

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hozzájárulásával, a magyar kormány támogatásával és a hívek nagylelkű adományainak köszönhetően az új templom több mint 113 millió forintból készült el.

Az újonnan épült templom elődjét 1949-ben szentelték fel ugyancsak Szent István király tiszteletére. A tornyot évtizedekkel később 1996-ban építették hozzá, azonban az a nem megfelelő építészeti munkálatok miatt megdőlt, így maga a templom is életveszélyessé vált, a statikai sérüléseket nem lehetett helyreállítani. A bontási munkálatok 2022 nyár végén történtek meg.

Az új templom alapkövét 2022. november 13-án helyezték el. Az épületet Kasuba János építész tervezte, a kivitelezés műszaki ellenőre Sztupa András volt.

Szöveg és fotó: Kovács Ágnes

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír