Ámulatba ejtő tematikus sétákon ismerhetjük meg a főegyházmegye budapesti kincseit

2020 tavaszán dolgozta ki a főegyházmegye másfél éve megalakult turisztikai irodája és a tematikus sétákat szervező Imagine a Randevú a hangszerek királynőjével és az Egyházi dokumentumok, melyek megváltoztatták a világot elnevezésű közös programjait. Céljuk az volt, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye elzárt kincseit, épített és szellemi örökségét tematikus sétákon mutassák be a szélesebb közönségnek – tudtuk meg a belvárosi főplébánia-templom bejárata előtt Treer Évától, a főegyházmegye turisztikai vezetőjétől.

A sajtóbemutatón részt vett Domonkos Kármen, a turisztikai iroda munkatársa; Káldi Emese, az Imagine ügyvezetője; Aranyossy Mihály, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom turisztikai vezetője és Lendvai Gyula, az Imagine túravezetője és egyben a Szent Mihály-templom kántora, akinek köszönhettük a két túraútvonal magával ragadó ismertetését és nem utolsósorban a belvárosi főplébánia-templom orgonáinak bemutatását, sőt még egy kis koncertet is.

A program elején Káldi Emese elmondta, az Imagine 14 éve vezet városi sétákat, melyek által rengeteg izgalmas történetet megtudhatunk Budapest épületeiről. Aranyossy Mihály kiemelte, hogy Pest legrégebbi temploma nagy felelősséget jelent vezetése számára, emiatt a plébános, Osztie Zoltán lehetővé tette, hogy az épület ajtaja mindig nyitva álljon a látogatók előtt is.

Lendvai Gyula ismertette a belvárosi főplébánia-templom történetét, hangsúlyozva annak jelentőségét, hiszen a környéken a legtöbb középkori templom elpusztult, ennek azonban a gótikus fele, melyet a törökök dzsámiként használtak, megmaradt.

A Randevú a hangszerek királynőjével program háromórás, eredeti sétaútvonalán felkeresik e templomon kívül a Váci utcai Szent Mihály-templomot is, majd az Egyetemi templomot, végül a pesti ferencesek templomát. Mindegyikükben bemutatja a hangszerek királynőjét, és kisebb-nagyobb koncertet is ad.

A főplébánia-templomba betérve a kántor egy gregorián éneket adott elő a 14. századi gótikus falak között. Mint mondta, Szent Gellért püspök hét évig ebben a templomban volt eltemetve, majd földi maradványait Muranóba vitték. A templom jelenlegi plébánosa intézte, hogy Gellért püspök két csontereklyéje, egy csigolyája és a sarka visszakerüljön a templomba, annak is a főoltárába.

A szentélykörüljáróban láthattuk Pest legrégibb freskóját, a 14. századi Trónoló Madonnát, melyet a 2010-es felújítás során véletlenül találtak meg, ráadásul sértetlen állapotban. A freskó feletti üvegablak a második világháború után készült el, hiszen az eredetit egy bombatalálat az akkori Zsolnay-porcelánoltárral együtt elpusztította. A jelenlegi főoltár Molnár-C. Pál műve. A falfülkék freskóit nemcsak a háború, hanem a természet is rongálta: egy régebbi fényképen még látható a Tours-i Szent Márton-ábrázolás, mely egy beázásnak esett áldozatul. Sértetlenül megmaradt viszont az a mihráb, azaz imafülke, amelyet még a törökök alakítottak ki.

A szentélykörüljáróban nemcsak a falfülkéket csodáltuk meg, hanem a magyarországi orgonák történetéről is hallhattunk egy kis összefoglalást Lendvai Gyulától. A hangszerek királynőjének előképe az aquincumi víziorgona, mely hidraulikus technikával működött. Az ókori rómaiak az orgonát a keresztények kivégzése közben használták az arénákban – ma pedig az istentiszteletek meghatározó hangszere. A magyarországi templomokba a török kor után kezdtek orgonákat építeni.

Elsőként megtekintettünk egy régi harmóniumot. Ez a hangszer ugyanúgy levegőfújtatással működik, mint egy nagy orgona, a különbség annyi, hogy ebben az esetben az orgonista fújtatja a levegőt: lábaival két pedált működtet folyamatosan. Harmóniumokat főleg a 19. században építettek, és még olyan híres zeneszerző is, mint Caesar Franck, egész sorozatokat komponált kifejezetten erre a hangszerre – ismertette a sétavezető.

A harmónium mellé egy elektronikus orgonát helyeztek el a szentély közelébe, melynek hangja a főoltár mögül szólal meg. A most nem látogatott Szent Mihály-templom orgonája pedig megint más elven működik: az egy Hauptwerk-orgona, amely lényegében informatikai berendezés. Egyenként beletáplálták más orgonák síphangjainak felvett hangzásait, így a párizsi Notre-Dame-ét is. A nagy orgonáknak 4-6 ezer sípjuk van, a világ legnagyobb orgonájának 26 ezer. Nincs a világon két ugyanolyan orgona, hiszen kialakításuknál mindig figyelembe vették a templom akusztikai adottságait és méretét – tudtuk meg Lendvai Gyulától.

A templomhajó padlózatának üveg járólapján keresztül feltárult a 2014 és 2016 közötti ásatások során megtalált legrégebbi réteg, a contra-aquincumi katonai támaszpont, de látható volt a román kori templom félköríves apszisa is. A régészeti feltárás során csaknem hatszáz zsák csontot találtak itt feltehetőleg a török korból, amit a kegyeleti előírásoknak megfelelően elhamvasztottak és eltemettek.

A főhajó jobb és bal oldalán található, a szentélyhez legközelebb eső mellékkápolnáiban őrzik a reneszánsz korból fennmaradt két pasztofóriumot. Az egyiket a korabeli Pest polgármestere ajándékozta a városnak, így a Hatvani kapu, Pest városának címere is látható rajta. Ebben most Szent László ereklyéjét őrzik, a templom túloldalán lévőben pedig Szent Erzsébetét.

A karzatot csigalépcsőn közelítettük meg, majd a templom hatalmas orgonájának működését ismertette a kántor, kiemelve, hogy egy ilyen hangszer drágább egy Ferrarinál: akár 250 millió forint értéke is lehet, így a karbantartása rendkívül fontos. Lendvai Gyula megmutatta ennek a hatalmas orgonának a tutti hangzását (megszólaltatásakor az összes regiszter használata szükséges – A szerk.), majd elénekelte a Salve Reginát, önmagát orgonán kísérve.

Sétánk az Egyetemi templomhoz és a Központi Papnevelő Intézethez vezetett, ahol vezetőnk ismertette az épületegyüttes történetét. Az egykori pálos templom és kolostor 1760 és 1770 között készült el. A szerzetesek építették saját kezükkel az itt található, Pesten egyedül teljes épségében fennmaradt szerzetesi könyvtárat 1760 és 1765 között. Nem sokáig örülhettek épített javaiknak, mivel II. József államosította őket.

Nem túlzás állítani, hogy az Egyházi dokumentumok, melyek megváltoztatták a világot elnevezésű séta kezdőpontján, a kolostor második emeletén található könyvtárba belépve ámulatba estünk. A lenyűgöző, kétezer kötetes, nagyrészt latin nyelvű kiadványokat őrző könyvtár tölgyfa bútorzata eredeti állapotában maradt fenn. A szerzetesek még praktikus kis rekeszeket is kialakítottak az olvasás és írás kényelmesebbé tételére. Az itt található könyvek viszont másodpéldányok, az eredetiek az Egyetemi Könyvtárban lelhetők fel. A mennyezetfreskó a tudományok allegóriáit ábrázolja, sarkain a négy egyházatya, két oldalán pedig Boldog Özséb és Remete Szent Pál, a pálos rend védőszentjei láthatók. A gyűjteményben három graduálét és egy 1657-es, különlegességnek számító nyolcnyelvű bibliát is kiállítottak.

A sétavezető azt is elmondta, ennek a túrának az egyik állomása az Avilai Nagy Szent Teréz-plébánia épülete, amelynek 2005-ös felújításakor egy az ötvenes években befalazott ajtót találtak. Az ajtó egy anyakönyveket tartalmazó polcot rejtett, ezek között megtalálták az 1940-es évekből annak a közel hatezer zsidónak az adatait, akiket itt kereszteltek meg.

Budapest utcáin rohanva még csak nem is sejtjük, mennyi mindent rejtenek az épületek falai: titokzatos helyeket, még titkosabb történeteket, több száz éves kincseket. A sétán részt venni olyan, mintha egy fekete-fehér film színeket nyerne.

A tematikus sétákra ITT és ITT lehet jelentkezni.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír