Antiqua et Nova – Mit mond az Egyház az intelligenciáról az MI-korszakban? (1. rész)

A dokumentum alcíme jelzi témáját: „Jegyzék a mesterséges- és az emberi intelligencia kapcsolatáról”. Ezt a 117 pontból álló jegyzéket a Hittani Dikasztérium és a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma közösen készítette és adta közre Ferenc pápa jóváhagyásával. Célja, hogy a Katolikus Egyház nézőpontjából reflektáljon a mesterséges intelligencia (MI) rapid térhódítására, bemutatva annak antropológiai és etikai kihívásait, ugyanakkor rámutatva a benne rejlő lehetőségekre is.

Az Antiqua et Nova kezdőszavak Máté evangéliumára utalnak (vö. Mt 13,52), jelezve, hogy a dokumentum az ősi bölcsesség összefüggésében kívánja elhelyezni és körüljárni korunk újszerű kérdéseit.

A dokumentum felépítése és mondanivalója

Az útmutató egy rövid bevezetés után négy fő fejezetre tagolódik, majd záró gondolatokkal összegzi üzenetét. Először meghatározza, mi is a mesterséges intelligencia, és megkülönbözteti a gépi és emberi értelem fogalmát. Ezt követően áttekinti az emberi intelligencia filozófiai-teológiai értelmezését, a keresztény hagyomány fényében. A harmadik rész etikai irányelveket fogalmaz meg annak érdekében, hogy az MI fejlesztése és használata az emberi méltóságot és a közjó szolgálatát erősítse. A negyedik fejezet konkrét területekre tér ki – az oktatástól az egészségügyön és gazdaságon át a hadviselésig – bemutatva az MI lehetséges hatásait. Végül a dokumentum a bölcsesség távlatában szól a hit és technológia találkozásáról, valamint a keresztény reményről a digitális korban. Látható, hogy

az Egyház nem egy szűk szakmai anyagot kínál, hanem minden jóakaratú ember megszólítására alkalmas integrált látásmódot.

Az emberi intelligencia keresztény megközelítése

Az Antiqua et Nova kiindulópontja, hogy az emberi értelem különleges ajándék, amely által az ember Isten teremtőtársaként tevékenykedik a világban. „A keresztény hagyomány az értelem ajándékát az ember Isten-képmásisága lényegi vonásának tartja” – olvassuk a dokumentum elején (1. pont). Ezzel összhangban a Teremtés könyve emlékeztet: az ember arra kapott megbízást, hogy „művelje és őrizze” a földet (Ter 2,15). Az emberi intelligencia tehát Istentől kapott talentum, amelynek helyes használata Isten dicsőségére válik. A jegyzék idézi Sirák fiát is: Isten „értelmet adott az embereknek, hogy műveinek csodáit dicsérjék” (Sir 38,6) – vagyis a tudományos-technikai haladás is akkor áldásos, ha az Ő bölcsességét tükrözi. A katolikus gondolkodás szerint az ember értéke nem mérhető le pusztán az intelligenciájával vagy teljesítményével; az ember veleszületett méltósága abból fakad, hogy Isten képmása.

Az ember értéke nem a birtokolt képességektől vagy az elért eredményektől függ, hanem Isten képmására teremtett létének velejáró méltóságától” – hangsúlyozza a dokumentum (34. pont).

Ez a méltóság megillet minden embert – a születendő gyermeket, a magatehetetlen beteget, az időskorút is –, és ez az alapja az egyetemes emberi jogoknak.

Mesterséges intelligencia és az ember viszonya

A jegyzék kitér az MI fogalmának tisztázására. Rámutat, hogy a „mesterséges intelligencia” kifejezés ellenére ezek a rendszerek alapvetően statisztikai mintakövetéssel működnek, és nem rendelkeznek az emberi értelem gazdagságával. Ma az MI már számos komplex feladatot el tud látni, amelyek korábban kizárólag az emberi értelem privilégiumai voltak: képes fordításra, képfelismerésre, orvosi diagnózis felállítására, sőt a legújabb generatív rendszerek emberi alkotásokkal megtévesztésig felérő új szövegeket és képeket alkotnak. Mindez felveti a kérdést: vajon kitünteti-e mégis valami az emberi alkotásokat? A dokumentum leszögezi, hogy félrevezető az intelligencia” szó használata az „autonóm ágensekre”, hiszen nem egy mesterséges emberi értelemről, hanem annak egyik termékéről van szó (35. pont). Az MI csupán az emberi elme által tervezett és betanított gép, amely hatalmas adathalmazokon ismer fel mintázatokat és azok alapján szolgáltat válaszokat – de nem rendelkezik számos, kifejezetten emberi képességgel, és maga is esendő. Egyetlen gép sem tudja átélni például a megbocsátás vagy egy naplemente élményét, amelyek az emberi szívben új bölcsességet érlelnek.

A gépi intelligencia tehát nagyszerű eszköz, amely felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti az ember munkáját, de nem válhat az emberi értelem egyenrangú társává vagy helyettesítőjévé.

Keresztény perspektíva a hazai párbeszédben

Magyarországon is egyre gyakrabban esik szó az MI hatásairól – a médiában, az oktatásban, az üzleti életben és a magánbeszélgetésekben. Néhányan „messianisztikus reményekkel” várják a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerését, míg mások apokaliptikus félelemmel óvnak tőle. Az Antiqua et Nova fontos üzenete a hazai közbeszéd számára az árnyalt megközelítés fontossága: az Egyház egyszerre buzdít a technikai fejlődéssel való lépéstartásra és az ugyanezzel kapcsolatban szükséges kritikus óvatosságra. Emlékeztet, hogy az új technológiák önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak – az emberi szándék és használat módja dönti el, milyen hatást váltanak ki. Az MI rengeteg áldást hozhat az élet számos területén, ha bölcsen a közjó szolgálatába állítják – hatékonyan segíthet a gyógyításban, az oktatásban, a környezetvédelemben. Ugyanakkor kontroll nélkül súlyosbíthatja a társadalmi egyenlőtlenségeket, és kicsúszhat az emberi ellenőrzés alól, veszélyeztetve a szabadságjogok érvényesülését és a biztonságot.

A katolikus nézőpont hozzáadott értéke, hogy az emberi személy méltóságát és erkölcsi felelősségvállalását állítja a középpontba.

Arra hív, hogy kerüljük a kritikátlan technika-imádat vagy a fejlődésellenes rettegés végleteit, és a teremtés rendjét tiszteletben tartva, bölcsességgel és felelősséggel közelítsünk az MI-jelenségkörhöz. Ezzel az Egyház hidat képez a technológiai innováció és a humanista értékek között a digitális korban.

Az ismertetést hamarosan folytatjuk, a 2. résszel. A dokumentum nagy világnyelveken IDE klikkelve érhető el. 

Fotó: Pexels/Tara Winstead; Nyitókép: Merényi Zita

Magyar Kurír