Antonio Spadaro: Ferenc pápaságának kulcsszava a találkozás

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2013. március 13-án este 20.22 perckor jelent meg a Szent Péter-bazilika központi erkélyén Szent Péter 266. utóda. Az első jezsuita, az első latin-amerikai, és az első, aki Ferencnek hívja magát. Annak ellenére, hogy a jezsuita rend egyik legnagyobb misszionáriusa, Xavéri volt Szent Ferenc, az új pápa hamar leszögezte, hogy nem az ő neve sugallta névválasztását, hanem Assisi Szent Ferencet tekinti eszményképének, az ő szegénysége és reformja szerint akarja megváltoztatni a katolikus egyházat.

„Egyszerű, közvetlen stílus, folyamatos, nem egyszer fizikai kapcsolat az emberekkel: Ferenc pápa így rajzolta meg az egyház képét a harmadik évezred számára. Ferenc pápa missziós egyháznak képzeli el az egyházat: ez a kép lebeg előtte, azon fáradozik, hogy missziós irányba vezesse az egyházat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyház teljesen kifelé tekint, megnyílik a világnak, nyitott a világ felé. A pápa azt akarja, hogy mindenkihez eljusson az evangélium örömhíre, bármilyen helyzetben éljen. Ezért használ természetes, mondhatnám azt is, hogy normális nyelvezetet, célja ugyanis az, hogy amit mond, azt mindenki megértse” – mondta Spadaro.

„A pápa nagy figyelemmel fordul Latin-Amerika felé, eltökélt szándéka a kúria reformja, a többi egyházzal való kapcsolatok: ez csak néhány szempontja pápasága első évének. A kérdésre, hogy az eljövendő hónapokban milyen más változásokra lehet számítani, a Civiltà Cattolica igazgatója kifejtette: „Ezt nem tudjuk, és talán a pápa maga sem tudja, abban az értelemben, hogy a Szentatyának nincsenek elméleti elképzelései, amelyeket a valóságra akar alkalmazni. Igazából lépésről lépésre halad, olvassa a történelem eseményeit, és az egyházban végbemenő folyamatokat a világ életének kapcsolatában szemléli. A pápa számára tehát az a fontos, ami történik, és a reformfolyamatot úgy gondolja el, mint egy belülről megvalósítandó reformot. Nyilvánvaló azonban, hogy ma az egyház fejlődése szorosan kapcsolódik a fiatal egyházakéhoz, emiatt tehát változik a perspektíva és maga a szemlélet. A fiatal egyházakban jelenlévő prófétai küldetés teljes joggal belép az egyház mindennapi életébe az egyház központi kormányzásában jelen lévő személyeken keresztül is.

A pápa világosan látja a gondokat, ám alapjában véve derűs lelkülettel közelíti meg a dolgokat. Ő maga mondta nekem ezt, amikor tavaly nyáron interjút adott a Civiltà Cattolica folyóiratnak. Jól alszik, és nagy belső békét érez, amely megengedi, hogy a legnagyobb egyszerűséggel és közvetlenséggel nézzen szembe a problémákkal” – nyilatkozta Antonio Spadaro a Vatikáni Rádiónak.

Magyar Kurír