A szentmisén részt vett az Apor-iskola hat osztálya is, liturgikus szolgálatot teljesítettek a szeminárium papnövendékei.
„Az eget a földdel összekötő létra, melyet Jákob álmában látott, Jézus Krisztusban vált valósággá. Ő az, aki lejött az égből, hogy megmutassa az odavezető utat, szélesre tárja a menny kapuját és magával vigyen minket. Őbenne kapcsolódott össze a földi élet a mennyeivel, s teljesedett be az az ígéret, amelyet az Úr Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak adott. Jákob még megrémült, amikor felébredt, mert álmában az Úrral találkozott” – idézte Apor Vilmos szavait Böcskei Győző plébános elmélkedésének kezdetén a napi szentírási részlet (Ter 28,10) kapcsán.
Rámutatott, hogy mindaz, amit Jákob álmában látott, a mi életünkben is mindennapi valóság lett: az ég és a föld összeért és a mennyei élet már itt a földön megkezdődött bennünk. Különösen is megtapasztalhatjuk ezt minden egyes szentmisében, amikor Jézus megszenteli a helyet eucharisztikus jelenlétével vagy amikor megérintjük istenségének ruháját a Szentostyában. Ekkor azt a mennyei gyógyszert vesszük magunkhoz, amely megoltalmaz minket a bűnök okozta betegségtől és a halhatatlanság orvosságát nyerjük el, ami az örök életet adja mindannyiunknak – fogalmazott. Győző atya emlékeztette a jelen lévő híveket arra, hogy Jákob fogadalma így kezdődött: „ha az Isten velem lesz”. A miénknek pedig így kellene kezdődnie: „Mivel az Isten ígéretéhez híven velem van, Ő nem hagy el engem soha és Jézus Krisztusban megmutatta az utat, amelyen járnunk kell. Az örök élet kenyerével táplál és az üdvösség ruhájába öltöztet, őrködik lelkem épsége felett, majd egykor pedig hazavár az Atyai Házba, hiszen egyedül Ő az én Istenem.”
Böcskei Győző kiemelte, hogy a mai világ szomjazza a Jézus Krisztusban élő hit tanúságtételét. Ugyan sok mester keze által születnek könyvek Jézusról, de sokan vannak azok az emberek is, akik vele együtt csendben élnek az imádságban. Vilmos püspök is ezt a csendet és magányt kereste, hogy hite által az imádság meghitt pillanatait élhesse át az ő teremtő Istenével. A székesegyház plébánosa figyelmeztetett: az Egyház nem szentelheti magát kizárólag a hittani tanítások tanulmányozására, mert a Krisztusban való hit nem elmélet, hanem erő, amely képes megváltoztatni az emberi életet. Minden embernek ugyanis, aki Jézusban él, hordoznia kell egy olyan erőt, amely képes arra, hogy megváltoztassa életét és Krisztus erejéből meg is újítsa azt. Ez a hit pedig erőtlen marad mindaddig, amíg nem találkoztunk Jézussal személyesen, szemtől szemben saját magunk legmélyén a türelemben, az állhatatosságban és a bátorságban. Ezt a hitből fakadó erőt élte meg Apor Vilmos is, aki megtapasztalta, hogy minden Krisztussal való találkozás a megújulás lehetősége a hitben, a hivatásban és a mindennapi keresztény életben.
A vértanú püspök tudta és érezte, hogy az ima megtapasztalása nemcsak örömöt, hanem erőt és kézzelfogható előnyöket is jelent. Átérezte, hogy az a lélek, aki keresztjét méltósággal hordozza, vonzódik Krisztushoz, de nemcsak ő vonzódik hozzá, hanem törekvés nélkül ő maga is sokakat magához vonz, hogy megismertesse másokkal a kereszt üdvözítő erejét – mondta el Győző atya.
Végül tanításának esszenciájaként Boldog Apor Vilmos püspök egyik homíliájából idézett: „A mi Urunk cselekedeteiben a keserűt követni édes, sötétséget követni fény, szomorúságot követni öröm. Az ismeri meg az igazságot, aki megismerte ezeket a személyes tapasztalatokat és nem csak hallott róluk.”
Krisztus akarata minden pillanatban jelen van és lépésről lépésre vezeti az üdvösség teljességére mindazokat, akik lélekben teljesen megnyílnak felé. Csatlakoztassuk akaratunkat az Övéhez, mert amikor lélekben teljesen átadjuk magunkat az Ő szentségének, akkor megkapjuk Szentlelkét és akaratához alakulva az Ő ereje fog bennünk élni. Segítsen mindannyiunkat az Isten, hogy Boldog Apor Vilmos vértanú püspökhöz hasonlóan teljesítsük keresztény hivatásunkat és küldetésünket, akiben már az ég a földdel összeért és a mennyei élet már itt a földön megkezdődött benne – kérte szentbeszédének zárásaként Böcskei Győző.
A liturgia végén az asszisztenciával az élen a jelenlevők közösen átvonultak Apor Vilmos szarkofágjához, imádkoztak a vértanú püspök szentté avatásáért.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Hencz Márton
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria