Aradon is őrzik Kelemen Didák minorita rendfőnök emlékét

A Kelemen Didák-bronzportré alkotója Máger Ágnes festőművész; a bronzplakett adományozója Várhelyi Krisztina közgazdász.

Az emlékplakettet szeptember 28-án Böjte Csaba ferences szerzetes; az aradi minorita szerzetestestvérek; Wojciech Kulig OFMConv lengyel tartományfőnök és Damian-Gheorghe Pătraşcu OFMConv román tartományfőnök leplezte le.

*

Kelemen Didák 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván. Születésének pontos dátuma nem ismert, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el. 1702-ben lépett be a minorita rendbe (ekkor vette fel a Didák nevet); 1704-ben Nagybányára került. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta. Kitűnő eredményeinek köszönhetően tanári állást kapott, tanári pályafutása azonban nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésére, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei.

Kétszer választották meg a minorita rend magyarországi tartományfőnökének, először 1717-ben. 1720-ban a maga alapította báthori klastrom elöljárója lett.

Kelemen Didák OFMConv nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony-templom (minorita templom), rendház és iskola építése; a nyírbátori templom és rendház építése; a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. Koháry István, majd főleg Károlyi Sándor bizalmasaként, és az utóbbi támogatásával, a Tisza-vidéken nagy katolizáló tevékenységet fejtett ki. A katolikus restauráció egyik vezető alakja volt, az országgyűlésben és a vallásügyi bizottságban állandóan érvényesítette befolyását a katolikusok érdekében. Híres hitszónok volt, a katolikus hitélet apostola.

1744. április 28-án halt meg Miskolcon. Boldoggáavatási eljárását, mely napjainkban is zajlik, az akkori erdélyi püspök kezdeményezte 1794-ben. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított miskolci minorita templomban található.

Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon. Irodalmi munkássága is jelentős, 13 kötetnyi könyv szerzője – e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációs kötete, amely nyelvművelő szempontból is igen értékes.

Emlékét elsősorban Miskolcon ápolják, ahol 1986-ban Kelemen Didák-emléktáblát helyeztek el a minorita templom falán (alkotója Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész); Kelemen Didák-díjat alapítottak 2013-ban; 2016. április 28-án elnevezték róla azt az utcát, ahol az általa alapított minorita templom, valamint a szintén általa alapított iskola jogutódja, a mai Földes Ferenc Gimnázium áll. A Tiszteletreméltó (Kelemen Didák szolgálata) címmel 90 perces film készült Czikora Ágnes rendezésében 2019-ben Miskolcon. A városban április 28-án, emléknapján minden évben  ünnepségsorozatot rendeznek tiszteletére.

A kézdialmási iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette a nevét. Fehérgyarmaton pedig 2009. szeptember 20-án ünnepélyesen megnyitották a Kelemen Didák Római Katolikus Könyvtárat – tisztelegve a Felső-Tiszavidék apostola előtt, aki a reformációt követő első fatemplomot felépítette Fehérgyarmaton, és munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Szatmárból ne tűnjön el a katolicizmus.

Forrás és fotó: Romkat.ro; Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír