Aranyrózsát adományoz Ferenc pápa a csíksomlyói Szűzanyának

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) vagy más néven erényrózsa egy pápai kitüntetés: egy aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa. A pápa eredetileg nagyböjt negyedik vasárnapján, Laetare vasárnap áldotta meg. Hagyomány lett, hogy az aranyrózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A liturgikus rózsaszín elterjedt az egész világegyházban e vasárnaphoz kapcsolódva, és mivel advent harmadik vasárnapja, Gaudete vasárnap kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, azon a napon is szokás lett a rózsaszínű miseruha viselete.

Az aranyrózsát a pápa eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozta. A rövid szertartás kezdetben az aznapi stációs templomban, vagyis a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában, a későbbiekben pedig a pápai palotában zajlott. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet, majd a rózsaszálból egész rózsacsokor lett, amihez megfelelő vázát is készítettek.

A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve már a 13–14. században is adták templomoknak. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század második felétől pedig a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken.

A 15. századtól az aranyrózsa megáldásának külön áldóformulája volt. A kitüntetés eljuttatása a címzetthez a VI. Pál-féle kúriareform előtt külön pápai követ, az úgynevezett aranyrózsa vivője feladata volt.

Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a rózsa a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon az arany rózsa adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba – jegyzi meg Érszegi Márk Aurél a szentszéki magyar nagykövetség első tanácsosa, Vatikán-szakértő.

A történelem során a szokás sok változáson ment át; XII. Piusz a Xavéri Szent Ferenc sírját őrző székesegyházba küldött aranyrózsát 1953-ban, 1963-ban VI. Pál pápa a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést.

II. János Pál többek között 1979-ben a częstochowai, 2000-ben a loretói, 2004-ben pedig a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki vele. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói és a guadalupei Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát.

A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának szánt rózsa ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál élethű rózsa, leveleik ezüstből készültek. A rózsa körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm.

A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai aranyrózsát sem, bár a történelem folyamán több magyar uralkodó részesült e kitüntetésben, Nagy Lajos király, Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Romkat.ro; Wikipédia

Magyar Kurír